Egy átlagos magyar családi ház teljes energiaköltségeinek mindössze 10-15 százalékát fordítja meleg víz előállítására, a fűtési költségek azonban az energiaszámla 60-70 százalékát teszik ki. A szigetelés támogatására azért is nagyobb szükség lenne, vélik a Knauf Insulation szakértői, mert a magyar homlokzati szigetelés vastagsága elmarad a hazánkhoz hasonló átlaghőmérsékleti adottságú országokétól. Míg hazánkban az átlagos homlokzati szigetelésvastagság 80-90 mm körül alakul, a szomszédos Szlovákiában 100-120, Lengyelországban pedig150 mm vastagságú anyaggal szigetelik az épületeket, de még a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában is 100 milliméteres a homlokzati szigetelés vastagsága, miközben a gáz ára régiós összehasonlításban Magyarországon a legmagasabb.

A családi házas szigetelőanyag-vastagság terén Norvégia, Finnország és Svédország áll az európai rangsor élén. E skandináv országokban – annak ellenére, hogy a gáz ára náluk alacsonyabb – a jóval hűvösebb időjárás miatt 200 mm-nél is vastagabb szigetelést használnak, így fűtésszámlájuk akár 35-40 százalékkal is kisebb lehet egy magyar család fűtési költségeinél. Az európai középmezőnybe a német és az osztrák ingatlantulajdonosok tartoznak, akik átlagosan120 mm vastagságú szigeteléssel gondoskodnak otthonaik melegéről.

A szigetelés ára – az alkalmazott szigetelőanyag vastagságától függően - átlagosan 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint több, mint 7 forint hasznot hoz. Számítások szerint a homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 centiméteres növelése 3-4 százalékos energiamegtakarítással jár.