A netkalózok már tanultak a bankválságból
Aki eddig nem hitt benne, hogy az internet pénzügyi szürkezónája immár önálló gazdasági ággá nőtt, most meggyőződhet róla: a szektor professzionális módon, a legális gazdaságnál lényegesen szervezettebben reagál a válságtünetekre. A PandaLabs internebiztonsági cég most nyilvánosságra hozott kutatásai szerint a krízis a kiberbűnözőket is érzékenyen érinti, ám nem úgy, ahogy első pillantásra vélnénk: a kalózok abból is képesek tőkét kovácsolni, hogy az átlagember ilyen időkben sokkal óvatosabban bánik a pénzzel.
A bankcsődökre reagálva megváltozott az online átverős kampányok fő iránya. A statisztikák azt mutatják, hogy az ún. adathalász (phishing) támadások visszaszorulóban vannak, helyette pedig új, jóval közvetlenebb módszerekkel próbálkoznak a bűnözők. Újabban főként hamis antivírus termékek megvételére próbálják meg rávenni a felhasználókat a csalók – állítja Sándor Zsolt, a Panda Security magyarországi igazgatója.
- A korábban jellemzőnek számító adathalász támadások áttételesek, hiszen a banki jelszavakra és hozzáférésekre irányulnak. A hamis vírusirtós próbálkozásokkal viszont a csalók már közvetlenül a bankszámlákon lévő pénz közelébe kerülnek - hangsúlyozza a szakértő.
A csalások egyre kifinomultabbá és egyre szervezettebbé válnak, az intenzitásuk azonban nem csökken. -A tapasztalatok szerint fordított az arányosság a legális gazdaság és az online feketegazdaság aktivitása között - fejtegeti Sándor Zsolt. A gazdasági vészhelyzetben az emberek nagyobb figyelmet fordítanak a pénzükre, esetleg nem is intéznek pénzügyeket, hanem kivárnak.
Ilyen időszakokban a bűnözőknek sokkal több támadást kell indítani, hogy azonos eredményt érjenek el. Ezt a feltételezést a PandaLAbs kutatása is visszaigazolják: a tőzsdei összeomlásokat követően mindig megugrik az egy napra jutó internetes visszaélés-kísérletek száma.