A magyar (lenne) a legjobb klímatörvény

Ne szüntessék meg a környezetvédelmi minisztériumot, legyen egy olyan "zöld minimum", aminek a képviseletét minden párt vállalja és fejezzék be az energetikai időutazást - ilyen és hasonló kívánságokat fogalmaztak meg a civilek a zöld szervezetek huszadik országos tanácskozásán.

Az idei OT legizgalmasabb programpontjának (a közelgő választásokra való tekintettel is) a pártok környezetvédelmi elképzeléseit ismertető fórum ígérkezett, ám az esemény fényéből sokat elvett, hogy a Fidesz képviselője végül lemondta a részvételt. Pedig a zöldek sokmindent szerettek volna kérdezni a kormányzásra esélyesnek tartott párt illetékesétől - például arról, hogy a minisztérium-összevonási tervek hogyan érintenék a zöldtárca önállóságát.

A fórumon az MSZP-t képviselő Szabó Imre szavai - hogy tudnillik ő változatlanul fontosnak tartja a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium megmaradását - nem nyugtattak meg mindenkit, és az MDF-es Makay Zsolt, illetve az LMP-s Jávor Benedek fellépése sem oszlatta el maradéktalanul az aggodalmakat, pedig mindketten koherens - de a dolgok jelen állása szerint a megvalósulásra rövid távon kevéssé esélyes - elképzléseket vezettek elő.

Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója klímapolitikai összefoglalójában meglepő kijelentést tett: nemzetköz összehasonlításban is üdítő kivételnek nevezte a magyar klímatörvényt. A szakértő szerint a más országokban elfogadott szabályozások kizárólag a széndioxid-kibocsátás csökkentésével foglalkoznak, pedig a probléma ennél kompexebb.

A magyar törvény viszont példaszerű, mivel az energiatakarékosságra, az energiahatékonység növelésére és a fosszilis energiaforrások kiváltására is megfelelő hangsúlyt helyez. Akad azonban néhány hibája: a kisebb, hogy nincsenek benne konkrét határidők - a nagyob pedig az, hogy a parlament végül nem szavazott róla.

Az energetikai téma kapcsán előkerült a WWF szénerőmű-ellenes kampánya is. A szervezet az újonnan építendő szenes erőművek ötletét olyan időutazásnak tartja, ami egy, már meghaladottnak vélt szemléletű korba vinné vissza az országot. Konkrétan is szó esett a környezetvédelmi hatóság által első fokon elutasított Mátraterenyei Erőműről, amely felépülése setén évente 1500 tonna kéndioxidot, 300 tonna nitrogénoxidokat és közel 400 tonna szén-monoxidot termelne (rengeteg por, nehézfém és hamu mellett). 

A WWF szakértője emlékeztetett rá, hogy a WHO szerint a szénerőművek egészségügyi kockázata a sokszorosa a hasonló méretű biomassza- és földgázerőművek veszélyességének. Azt pedig már a WWF számolta ki, hogy a szóban forgó erőmű sokkal több munkahelyet veszélyeztetne a Mátra térségében (a turizmusban, vendéglátásban, a mezőgazdaságban), mint amennyit létrehozna, és helyben mindenképpen növelné a munkanélküliséget és a kilátástalanságot - hiszen leginább olyan magasan képzett szakembereket foglalkoztatna, akiket más országrészekből kellene odaköltöztetni.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.