A legszegényebb országokban a legtöbb megvesztegetési ügy az építőiparban fordul elő - vélekedtek a tudósok tanulmányukban. Az összeomló épületek alatt halálukat lelő áldozatok 83 százalékát olyan országok számlálják, amelyek korruptabbak az egy főre jutó bevétel alapján várható mértéknél.

Roger Bilham, a coloradói Boulder Egyetem és Nicholas Ambraseys, a londoni Imperial College kutatója a korrupciót kutató Transparency International, valamint a Világbank adatait vették alapul vizsgálódásaiknál.

A kiértékelésre a 2010-es év két nagy, ámde végkimenetelében óriási mértékben eltérő földrengése, a haiti és az új-zélandi adott alkalmat. Bár a földmozgások ereje csaknem azonos volt, Új-Zélandon nem követelt halottakat, Haitin viszont legkevesebb 220 ezren vesztették életüket.

Azt ugyan nem lehet pontosan felmérni, hogy a szegénység és a korrupció mértéke mennyiben járul hozzá a halottak számához, de annyi bizonyos, hogy ahol elterjedt a korrupció az építőiparban, ott rosszabb minőségű anyagokat és eljárásokat alkalmaznak.

A tehetős államokban ezzel szemben jó képzésben részesülnek az emberek és jobb minőségű építőanyag áll rendelkezésre. Ekképp a kutatók a korrupció számlájára írják az olaszországi, görögországi és oroszországi földrengések halálos áldozatait is. Chilében és Új-Zélandon viszont a várhatónál alacsonyabb a korrupció mértéke, így kevesebb az összedőlő épületekben életüket vesztő emberek száma. Haiti és Irán kirívó példának számít az átlagosnál több földrengéssel és a korrupció mértékével.