A Népszabadság információi szerint a fellépést az osztrák Greenpeace szervezi és koordinálja. Az "áttételes nyomásgyakorlásnak" nevezett manővert igyekeznek abba a keretbe ágyazni, amelybe a magyar kormány helyezte el magát az elmúlt két évben: eszerint az antidemokratikus törvényi változások nyomán az Orbán-kabinet ma abban a helyzetben van, hogy a szükséges hatósági és társadalmi kontrollt kiiktatva tudja végrehajtani a paksi fejlesztéseket, és ezzel veszélybe sodorhatja a térségben élő embereket (nem csak Magyarországon).

Tény, hogy a kiemelt beruházásokról szóló törvény a minimálisra szűkíti a kiemeltté nyilvánított projektek átláthatóságát, kiiktatja a civil közreműködést, és lerövidíti, illetve leegyszerűsíti a hatósági ellenőrzést. Miután a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a Paks jövőjét szolgáló fejlesztéseket, ténylegesen elmondható, hogy az EU tagállamai közül sehol sem lehet olyan alacsony szintű külső kontroll mellett atomreaktort építeni vagy felújítani, mint Magyarországon (és ez nemcsak a források elköltésére, hanem például a biztonsági garanciákra is igaz).

A valódi támadási pontot ugyanakkor azok a nemzetközi megállapodások jelentik, amelyek – olyan beruházásoknál, amelyeknek bizonyíthatóan a határokon túlterjedő környezeti hatásai lehetnek – bizonyos jogokat telepít a szomszédos országok hatóságaihoz és lakosságához. Ilyen mindenekelőtt az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ EGB egyezmény, az Espoo-i egyezmény, valamint az Európai Unió környezeti hatásvizsgálati és az integrált szennyezésmegelőzésről szóló irányelve. Magyarországnak ezen dokumentumokra támaszkodva sikerült blokkolnia a heiligenkreuzi hulladékégető felépítését, és könnyen lehet, hogy most ugyanezek a mechanizmusok fognak érvényesülni, csak épp fordított irányban.

A Greenpeace közleménye szerint a paksi erőműre vonatkozó terv "a súlyos biztonsági hiányosságok miatt egész Közép-Európa biztonságát veszélyezteti, és teljesen elhibázott energiapolitikai irányvonalat" jelent. Rohonyi Péter, a magyar Greenpeace programvezetője lapunknak elmondta: szűk, de létező mozgástere van az osztrák kormánynak a paksi tervekkel kapcsolatban: európai fórumokon hangot adhat a nemtetszésének, rámutathat az engedélyezéssel összefüggésben a magyar és az európai jog ellentmondásaira, kikényszerítheti bizonyos információk nyilvánosságra hozatalát – olyanokét is, amelyekkel adott esetben le lehet lassítani, vagy akár meg is lehet akadályozni a beruházást.