– Európában a Monsanto csak három országban értékesíti a továbbiakban a génkezelt kukoricát, nem költünk rá több pénzt, hogy meggyőzzük az embereket az új technológia elfogadásáról – nyilatkozta Brandon Mitchener, a vállalat európai és közel-keleti PR-vezetője. Az említett három országot leszámítva tehát az európai mezőgazdaság GMO-mentes lehet, ami környezetvédelmi szempontból örvendetes – ugyanakkor a változás mértékét jelzi, hogy a génkezelt kukorica eddig is csak a termőterület 1 százalékát foglalta el.

Korábban már a másik két érintett világcég, a BASF és a Syngenta is megkezdte a kivonulást, illetve 2012-ben a BASF, a Bayer és a Syngenta a génkezelt burgonyát is kivonta Európából, így a Monsanto lépése egy nagyobb trendbe illeszkedik. A magyarázat pedig az lehet, hogy az európai fogyasztók döntő többsége (kétharmadosnál nagyobb arányban) elutasítja a génkezelt termékek fogyasztását, emiatt a GMO-k iránti élelmiszer-piaci kereslet minimális. Ráadásul az érintett fajtákról európai viszonyok között nem bizonyosodott be, hogy olyan termesztési előnyt nyújtanának, ami ezt a piaci hátrányt ellensúlyozná.

Az viszont kiderült, hogy például a Mon810 (egy kukoricamollyal szemben genetikai úton ellenállóvá tett kukoricafajta) évente akár ezerszer több toxint is bejuttathat a talajba és a talajvízbe, mint ha a növény nem saját maga állítaná elő a rovarölő hatóanyagot, hanem csupán évente egyszer a szükséges időben lepermeteznék (ráadásul a Mon810 folyamatosan termeli a mérget, permetezni viszont csak akkor kell, ha a kártevő nagyon elszaporodik – erre átlagosan 10 évente kerül sor).

Csehországban egyébként folyamatosan csökken a GMO-vetésterület, Spanyolországban és Portugáliában viszont stagnál, illetve enyhén növekszik. Eközben szabadföldi kísérletek is folynak génkezelt fajtákkal Romániában, Szlovákiában és Csehországban.

Nem kizárt, hogy a mostani visszavonulás kapcsolatban van egy korábbi dániai engedélyezési próbálkozással. A skandináv országban az ottani környezetvédelmi hatóság felügylete mellett három évig tesztelték a Monsanto termékeit, majd végül sem az engedélyezésre, sem a vizsgálati eredmények nyilvánosságra hozatalára nem került sor (annak ellenére, hogy az ottani zöldszervezetek jogi úton is megpróbálták kikényszeríteni a publikálást). Az eredmények máig titkosak, azzal az érvvel, hogy a nyilvánosságra hozatal "gazdaságilag káros hatással lenne a vállalatra". Az eset kapcsán a zöldek megjegyzik, hogy a dán ügy jól mutatja a jelenlegi engedélyezési rendszer tarthatatlanságát: a vizsgálatokat maguk a fajtatulajdonos cégek végzik el, és csak a számukra kedvező eredményeket publikálják.

Szakértők a mai hír kapcsán azt is hangsúlyozták: a génkezelt alapanyag (a takarmányokba és az élelmiszerekbe bekeverve) továbbra is áramlik Európába.