A fény mesterei kapták a fizikai Nobel-díjat

Három amerikai (állampolgárságú) tudós, Charles K. Kao, Willard S. Boyle és George E. Smith kapták megosztva az idei fizikai Nobel-díjat.

A 2009-es fizikai Nobel-díj felét Charles K. Kao-nak ítélték oda az optikai szálakon keresztül történő fénytovábbítás területén elért  alapvető eredményeiért, a díj másik felét pedig megosztva kapta Willard S. Boyle és George E. Smith egy képalkotó félvezető  detektor, a CCD-szenzor feltalálásáért .

A díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése szerint mindhárom tudós amerikai állampolgár, Kao emellett brit, míg Boyle kanadai állampolgársággal is rendelkezik.

Az idei fizikai Nobel-díjat két olyan tudományos eredményért ítélték oda, melyek a mai, hálózatokba szerveződő társadalmak kialakulásához hozzájárultak. A mindennapi élet számára is számos célszerű újítást nyújtottak, valamint fejlettebb eszközöket a  tudományos felfedezésekhez.

Kao 1966-ban tette a száloptikában áttöréshez vezető felfedezését: kiszámolta, miként továbbítható a fény nagy távolságokra optikai üvegszálakon át. Az akkor rendelkezésre álló kábelek csak 20 méteres távolságra voltak képesek továbbítani a fényjeleket, ám ő kiszámolta, hogy a legtisztább kvarcüvegből készült szállal ez a távolság 100 méterre növelhető.

Az optikai kábelekből álló kommunikációs hálózatok ma már átszövik egész életünket: telefonálunk rajtuk, képeket, videókat, szövegeket továbbítunk a másodperc tört része alatt.

Az adatforgalom jelentős része digitális képekből áll, melyekért a díj másik felét ítélték oda. 1969-ben Willard S. Boyle és George  E. Smith találta fel az első sikeres, digitális szenzort alkalmazó képalkotó technológiát, a digitális kamerák fényérzékelő áramkörét, a CCD-t (az angol Charge-Coupled Device - azaz "töltésösszekapcsoló eszköz" - elnevezés alapján). A CCD technológia a fényelektromos jelenségen (fotoelektromos hatás) alapul, melynek elméletét Albert  Einstein írta le, és amelyért 1921-ben Nobel-díjat kapott. E hatás eredményeként a fény elektromos jellé alakul. Ennek alapján olyan fényérzékelő szenzort kellett tervezni, mely rövid idő alatt nagy  számú jelet képes öszegyűjteni a kép pontjaiból (pixeleiből) és átalakítani át ezeket.

A CCD tulajdonképpen a digitális kamerák "szeme", forradalmasította a fényképezést, hiszen a fényt már nem kell filmen "csapdába ejteni", elektronikus úton is megtehetjük. A digitális forma miatt a felvételek feldolgozása és terjesztése sokkal egyszerűbbé vált. A technológia eddig soha nem látott távlatokat nyitott a korábban sohasem látott dolgok vizualizálásában az orvoslástól a mélytengerek világán át a csillagászatig.

Kao 1933-ban Sanghajban született, a brit Standard Telecommunication Laboratories, valamint a kínai Hongkongi Egyetem  munkatársa. Boyle 1924-ben Kanadában jött világra, Smith pedig  1930-ban, az Egyesült Államokban, mindketten az amerikai Bell Laboratories fizikusai.

Az elismerés - melyet kedden Stockholmban hirdettek ki - 10 millió svéd koronával (1 millió euró) jár együtt.

This combination photo shows file portraits of the 2009 Physics Nobel Prize winners during the announcement of the winners at the Royal Academy of Sciences in Stockholm October 6, 2009. (L-R) Charles Kao, a Shanghai-born British-American, Willard S.
This combination photo shows file portraits of the 2009 Physics Nobel Prize winners during the announcement of the winners at the Royal Academy of Sciences in Stockholm October 6, 2009. (L-R) Charles Kao, a Shanghai-born British-American, Willard S. Boyle, a Canadian-American, and George Smith of the United States. REUTERS/Scanpix (SWEDEN SCI TECH IMAGES OF THE DAY) NO COMMECIAL USE. SWEDEN OUT. NO COMMERCIAL OR EDITORIAL SALES IN SWEDEN
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.