Jelenleg az ausztrál törvények lehetővé teszik, hogy a szülők orvosi, vallási vagy lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadják az oltást, ennek ellenére jogosultak az adófizetők pénzéből finanszírozott gyermekgondozási ellátásra. Az ausztrál miniszterelnök által bejelentett változás szerint 2016 január elsejétől lelkiismereti okokra hivatkozva nem lehet visszautasítani az oltást.

Az ausztrál kormány becslése szerint több ezer család mondhat búcsút a szociális juttatásoknak, ha továbbra sem engedi a gyerekek beoltását. Hivatalos adat nincs, csak becslés: eszerint 39 ezer, hét év alatti gyerek nem kapott védőoltást a szülők tiltakozása miatt. A kormányzat szerint azon gyermekek száma, akik nem kaptak védőoltást a kanyaró és más betegségek ellen, az elmúlt évtizedben megduplázódott. Egyes szülők például arra hivatkozva ellenzik a szúrást, hogy az autizmust okoz – ezt a feltevést semmi sem támasztja alá. Abbott szerint vallási és orvosi indokra hivatkozva továbbra is vissza lehet utasítani a beavatkozást, de ezen a téren is szigorodnak az előírások.

Természetesen hazánkban sem egyértelmű a védőoltások megítélése, miközben a hazai adatok is jól szemléltetik, hogy hogyan változott meg az egyes védőoltással megelőzhető fertőző betegségek előfordulása a védőoltások bevezetését követően. Az oltásoknak köszönhetően a fertőzések száma minimálisra csökkent, és számos, súlyos gyermekbetegségben Magyarországon ma nem hal meg gyermek. Húsz éve nem fordult elő hazánkban torokgyík és járványos gyermekbénulás megbetegedés – olvasható a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete két évvel ezelőtti közleményében.

A kanyaró elleni védőoltás 1969-ben történt bevezetése előtt a legtöbb gyermek átesett kanyarón, 1952 és 1961 között évente mintegy 40 ezer, 1962 és 1971 között kb. 36 ezer megbetegedés fordult elő. 1992 óta a megbetegedések évi átlaga 10 (!) alá csökkent, az utolsó hazai eredetű megbetegedéseket 2001-ben regisztrálták. 2002 óta csak külföldről behurcolt vagy ilyen esettel szorosan összefüggő megbetegedéseket diagnosztizáltak. A kanyaró még mindig behurcolható Magyarországra, de csak akkor terjed, ha fogékony személyeket talál.

A rózsahimlő (rubeola) és a járványos fültőmirigy-gyulladás (mumpsz) betegségekről 1973 óta gyűjtenek adatokat. Míg a védőoltás bevezetése előtt átlagosan 40 ezer megbetegedés fordult elő évente, napjainkban csak szórványos eseteket diagnosztizálnak. Míg a rubeola megbetegedés súlyos magzatkárosító hatással bírhat, a mumpsz esetében akár nemzőképtelenségig fajuló heregyulladás is előfordulhat. Az ellenük való védőoltással tehát egy még meg sem született generációt is védenek!