A 2006-ban elindított, 700 millió dollárból megépített műhold már repülésének első napján csúcsot döntött. Ez volt a leggyorsabb Földről indított űreszköz – mindössze kilenc óra alatt érte el a Holdat, tízszer gyorsabban, mint egykoron az Apollo űrhajók. Az elmúlt kilenc évben – a time.com-on jelent meg az adat – az űrszonda átlagsebessége óránként 59 ezer kilométer volt. (Ilyen sebességgel négy perc alatt jutna el az ember New York-ból Los Angeles-be.) A New Horizons az elmúlt 9 évben összesen 4,8 milliárd kilométert repült és végre elérte célját.

Pontosabban megközelítette, de a most következő manőverek eredményeként lesz olyan pillanat, amikor mindössze 9700 km-re repül el a mínusz 230 Celsius fokos felszíni hőmérsékletű Plútó felett. Ilyen távolságból a hét fedélzeti műszer segítségével számos új információt szerezhetünk a bolygó összetételéről, atmoszférájáról, holdjairól. (A radioaktív plutóniummal üzemelő termoelektromos generátorral felszerelt, ebédlőasztalnyi méretű űreszköz ilyen közelségben 2015. július 14-én repül el a Plútó és holdrendszere mellett.)

A Plútóról meglehetősen keveset tudunk. A kőzetbolygót vastag jég burkolja, csekély légköre alapvetően nitrogénből áll. De nem tudjuk, hogy léteznek-e a Plútón hegyek, a felszín alatt van-e folyékony állapotú anyag és felhők a légkörben? Elképzelhető, hogy újabb holdakat is meglát a New Horinzons. Hamarosan választ kaphatunk a kérdésekre. Májusra már a Hubble-űrtávcső legjobb felvételeit is túlszárnyaló felbontásban vizsgálhatják a Plútót.

A Plútó és holdjai meglátogatása után, ha minden jól megy, a New Horizons pályáját úgy módosítják, hogy 2019 táján elrepülhessen a Kuiper-öv egy másik, sokkal kisebb égitestje mellett is.

A Plútót 1930-ban fedezte fel Clyde W. Tombaugh amerikai csillagász. Átmérője a Hold kétharmadának átmérőjét sem éri el, az égitest a legnagyobb naptávolság idején 7,375 milliárd kilométerre van központi csillagunktól, amelyet 248 éves pályája során legfeljebb 4,436 milliárd kilométerre közelít meg. Apró mérete miatt a csillagászok egy része bolygónak, mások törpebolygónak mondták. A Plutóról az 1950-es években úgy vélték, hogy a Neptunusz holdja volt, melyet annak legnagyobb holdja, a Triton lökött ki pályájáról. A Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-os döntése alapján az égitest elvesztette bolygóstátuszát, törpebolygóvá fokozták le.

A küldetés érdekessége, hogy az űrszonda fedélzetén elhelyeztek egy apró konténert, amely a Plútót felfedező Clyde Tombaugh hamvainak egy részét tartalmazza. Az 1997. január 17-én, 90 éves korában elhunyt tudós halála előtt ugyanis azt kérte, hogy a világűrben leljen végső nyugalomra. Maradványai az általa felfedezett jeges égitest közelébe jutottak.