A tudományos folyóiratokat a rájuk történő hivatkozások száma alapján minősítik az úgynevezett impakt faktorral. Az impakt faktort kiszámoló Thomson Reuters azt nézi, hogy a folyóirat cikkeire mennyien hivatkoztak. A Eugene Garfield által kidolgozott módszer alapján 1964-ben közölték először a Science Citation Index-et (SCI). A Web of Science segítségével megállapítható, hogy mely folyóiratokra és kik hivatkoznak a leggyakrabban – értelemszerűen a legtöbbet hivatkozott lapban megjelent cikk szakmai értéke a legnagyobb. Az ISI napjainkban több mint 9000 folyóiratot vizsgál ebből a szempontból.

Magyarországon jelenleg 35 impakt faktoros folyóiratot adnak ki, ebből nyolcat egyetemek, a többit szakkiadók. A magyar lapok közül a Műegyetemen publikált Express Polymer Letters (EPL) került az első helyre 2.953 impakt faktorral (az előző évi érték: 2.294). Az EPL teljesítménye azért is kiemelkedő, mert a rangsorban őt követő 10 folyóirat mindegyikét a világ vezető tudományos folyóirat-kiadói – Kluwer-Akadémiai Kiadó, Springer – jelentetik meg.

A magyar listán a második a Journal of Flow Chemistry (2,4 impakt faktor), a harmadik a Journal of Thermal Analisis and Calorimetry című lap - előbbit az Akadémiai Kiadó, utóbbit a Springer adja ki. Nem lehet összehasonlítani, de információnak talán jó a következő adat: a Nature impakt faktora 42,35.