Modellt készítenek a Merkúrról a Kaliforniai Egyetem, Losa Angeles (UCLA) kutatói, miután rájöttek, hogy a Naphoz legközelebb eső bolygó szerkezete a korábbi elképzelésekkel ellentétben mégsem egyezik a Földével. A NASA űrszondáinak mérései szerint a Merkúr északi féltekéjén nagyjából háromszor akkora erősségű a mágneses vonzás, mint a délin. Ez az eltérés a kutatók szerint a bolygó belső szerkezetéből ered – írja a Science Daily. A modell készítésénél a kutatók többek között figyelembe veszik a bolygó forgási sebességét és a belsejében lévő folyadék összetételét.

A Föld legbelső szerkezeti egysége, a földmag két részből, a külső és a belső magból áll. A külső mag folyadékszerűen viselkedik, míg a belső szilárd. (Utóbbi adja bolygónk mágneses erejét.) Ennek magyarázata az, hogy a Föld kialakulásakor, a még olvadt állapotban a nehezebb anyagok lesüllyedtek a bolygó középpontja felé, a könnyebb anyagok pedig felemelkedtek a felszín felé. A szilárd és folyékony halmazállapot változás a folyékony külső mag belső határánál megy végbe. Ezzel szemben a Merkúrnál ez a külső mag külső határánál változhat meg, eredményezve a mágneses mező változó erősségét.

„Rájöttünk, hogy a Föld hogyan működik. Mivel a Merkúr szintén szárazfölddel, sziklás felszínnel és vasmaggal rendelkező bolygó, azt gondoltuk, hogy ugyanolyan, mint a Föld. De tévedtünk." – mondta Christopher T. Russell, a UCLA professzora.

Azt eddig is tudni lehetett, hogy hatalmas különbségek vannak a bolygók mágneses terei között: míg a Föld vonzása erős, a Jupiteré tizenkétszer erősebb, a Merkúrnak pedig eléggé gyenge van. A kutatással azonban bebizonyosodott az is, hogy az egyes bolygók másféleképp hoznak létre mágneses mezőket.