NASA

Mivel az üstökös csóvájából – a magja mindössze ezerméteres – kikerülő szemcsék kárt okozhattak volna a Mars körül keringő űrszondákban, idén augusztustól úgy manőverezték az eszközöket, hogy az üstökös elsuhanása alatt a vörös bolygó túloldalán legyenek. A NASA megerősítette, hogy a manőver sikerült, mindhárom eszköz túlélte a különleges kalandot.

De nem lazsáltak. A Mars Reconnaissance Orbiter fotókat készített, hogy azok alapján pontosan meghatározhassák az alakját – erre még nem került sor egyetlen Oort-felhőből érkező látogató esetében sem. A többi űrszonda az üstökös csóvájában található gázok és porszemcsék összetételét elemezte, illetve vizsgálta ezek ütközését a marsi légkörrel. (Erre a frissen érkezett NASA-szonda, a MAVEN különösen alkalmas, hiszen feladata eredendően a marsi légkör vizsgálata.) A két marsjáró, a Curiosity és az Opportunity, a felszínről készített felvételeket.

Hogy miért érdekesek az üstökösök? Mert a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezésekor születtek, és összetételük az azóta eltelt idő alatt sem változott lényegesen. Az Oort-felhő a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy 50-100 000 csillagászati egységre – egy csillagászati egység 150 millió kilométer – található üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag keringhet. Ezek egyike volt a Siding Spring, amely most először jár a Naprendszer belsejében.

Az adatok feldolgozása legalább három-négy nap, így ennyit várni kell az előzetes eredmények közzétételére. Az üstökös október 25-én kerül legközelebb a Naphoz.