A Northwestern Egyetem orvostudományi karának szakemberei azt vizsgálták, hogy megváltoztatható-e a "depresszióra tenyésztett" patkányok viselkedése környezetük módosításával. Ezért játékokkal és mászókákkal teli hatalmas ketrecekbe tették őket egy hónapra.

"Ezt patkány-pszichoterápiának nevezzük, mivel a változtatás lehetővé teszi számukra, hogy kapcsolatba lépjenek a környezetükkel és egymással" – idézte Eva Redeit, az egyetem elmegyógyászati és viselkedéstudományi professzorát a Medicalxpress című egészségügyi portál.

A "játszótéren" töltött idő után a patkányokat vízzel teli tartályba tették, az ottani viselkedésük ugyanis a depresszió fokmérőjeként szolgál: a depressziós rágcsálók csak lebegnek a vízen, a kétségbeesés jeleit mutatva.

Az egy hónapos "pszichoterápia" után a depresszióra tenyésztett patkányok energikusan úszkáltak a tartályban, a kijáratot keresve. "Nyoma sem volt rajtuk a kétségbeesésnek" – mondta a szakember, hozzátéve, hogy ezeknél az egyedeknél a depresszió vérben lévő jelzőanyagainak, vagyis biomarkereinek egy része is az egészséges egyedeknél megfigyelt szintre módosult. "A környezet tehát felülírhatja a depresszió genetikai hajlamát" – szögezte le Redei.

A kutatók azt is meg akarták nézni, hogy a környezeti stressz kiválthat-e depressziót a kontrollcsoportba tartozó egészséges patkányoknál, ezért két héten át napi két órára elzárták őket, aminek eredményeként az állatok később depressziós viselkedést tanúsítottak a víztartályban.

A környezeti stressz hatására a depresszió biomarkereinek egy része a depresszióra tenyésztett patkányok vérében mért szintre változott.

A kutatást a Translational Psychiatry tudományos folyóirat ismertette.