Kiválasztották a Rosetta űrszonda leszállóegysége, a Philae számára a legbiztonságosabbnak tűnő helyet a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös magján - jelentette be az Európai Űrügynökség (ESA).

A szakemberek egyhangúlag az üstökösmag „fején" elhelyezkedő J-pontra voksoltak, a tartalék helyszín, a C-pont, ami az üstökösmag „testén" van. A 100 kilogrammos Philae november 11-én landol az üstökösön, hogy elemezze a mag ősi, a Naprendszer születésének idejéből származó anyagát. A landolás helyszínének kiválasztása egyébként nem volt egyszerű feladat, hiszen az öt lehetséges pont egyike sem felelt meg teljesen a követelményeknek. A J-pont jelentette a legkisebb kompromisszumot.

A tudósok és mérnökök az elmúlt heteket a négy kilométeres átmérőjű jeges égi vándor tüzetes tanulmányozásával töltötték, hogy biztonságos helyet találjanak a kicsi robotnak. Végül a formája alapján gumikacsának titulált üstökösmag „fejére" esett a választás. Ez is csak biztonságosnak tűnik, de semmi garancia arra, hogy a november 11-re tervezett landolás sikeres lesz – a Földtől jelenleg 440 millió kilométerre száguldó apró, kiálló sziklákkal és hatalmas mélyedésekkel szabdalt felületű égitest esetében ezen nem is kell csodálkozni.

Az 1969-ben felfedezett üstökös 6,45 év alatt kerüli meg a Napot, a központi égitesthez legközelebb 180 millió kilométerre, legtávolabb 840 kilométerre halad keringése során. A 4 kilométeres átmérőjű üstökös magja 12,4 óra alatt fordul meg tengelye körül – a Rosetta űrszonda jelenleg 30 kilométerre halad az üstökös mellett. A Philae landolásakor már csak tíz kilométerre lesz az üstököstől, ezt követően a Rosetta még legalább egy évig az üstökösmag mellett marad.

A pókszerű leszállóegység a landolás után rácsavarozza magát az üstökösre, amit a mikrogravitáció magyaráz – a hatalmas távolság miatt a leszállás automatikusan megy végbe, minden egyes lépést előre beprogramoznak. Remélhetően mindenre gondolnak, mert ismételni nem lehet.