Az utóbbi években kiderült, hogy az úgynevezett endokannabinoid jelmolekulák – amelyek hatásukban a marihuána aktív hatóanyagához, a THC-hoz hasonlítanak – kulcsfontosságúak az idegsejtek közötti kétirányú kommunikációban. Katonáék minden korábbinál részletesebb mikroszkópos felvételein látható, hogy hat napig tartó THC-kezelés hatására drámai módon, körülbelül 85 százalékkal csökkent az endokannabinoid molekulákat fogadó „antennák" (CB1 receptorok) száma az idegsejtek kapcsolódását biztosító szinapszisokban.

A receptorok száma csak meglepően lassan áll vissza. A hatnapos, élvezeti szinttel (100 ng/ml) történő kezelés után 11 napnak kellett eltelnie az 50 százalékos javulásig, de a teljes helyreállás hat hetet vett igénybe. Katonáék ezt – tekintve a legnépszerűbb európai fesztiválok hosszát – „fesztivál-paradigmá"-nak nevezik. Az erről szóló tudományos beszámolójuk a Nature Neuroscience szaklapban jelent meg.

Katona István az mta.hu-nak elmondta: az amerikai Egészségtudományi Kutatóintézet (National Institute of Health) munkájának köszönhetően néhány éve ismert, hogy a tartósan nagy THC-koncentrációjú füvet szívó emberekben tapasztalható káros mellékhatások, például a tanulási képességek romlása mögött a CB1 receptorok szintjének általános csökkenése áll. Az új mikroszkópos módszerek nélkül azonban eddig nem volt rá lehetőség, hogy kiderítsék, pontosan honnan tűnnek el a receptorok, azaz melyik idegsejtekről és az idegsejtek melyik részéről, illetve azt sem tudták, mennyi receptor tűnik el.

Ez azért fontos, mert ezek az információk segítenek megérteni, hogy mely élettani folyamatok károsodhatnak a krónikus marihuánafogyasztókban, és milyen jelenségekre kell az orvosoknak felkészülniük, hogy az egyre nagyobb mennyiségű THC-t tartalmazó kannabiszszármazékok terjedésével párhuzamosan egyre gyakrabban kórházba kerülő pácienseket – például pszichózis miatt – kezelni tudják.

A kutató szerint őket és külföldi kollégáikat is "sokkolta", hogy ilyen erőteljes hatást találtak molekuláris szinten. Korábban senki nem számított erre.

Szerinte az egyre jellemzőbb könnyűdrog-legalizáció során – amely a szabályozás lehetőségével talán kordában tud tartani egyes negatív folyamatokat – rendkívül komolyan kellene venniük a döntéshozóknak, hogy milyen THC-tartalommal engedélyezik a kannabiszszármazékok használatát.

A kannabisz több ezer éves gyógynövényünk, számos betegséget, például a multiplex szklerózist kezelik vele. Számos országban kis dózisban már engedélyezik a terápiás célú THC-fogyasztást, Katonáék ezért megvizsgálták a tízszeres hígítású, azaz terápiás koncentráció (10 ng/ml) hatását is. Ebben az esetben a receptorok száma csak 16 százalékkal csökkent, ami összhangban áll azzal a megfigyeléssel, hogy ekkora dózisban a kannabiszfogyasztásnak általában nincsenek pszichotikus mellékhatásai.