A csillagközi térből jött az élet?

Az élet egyik építőkövének tekintett bonyolult molekulát fedeztek fel 27 ezer fényév távolságra – az izopropil-cianidhoz hasonló összetettségű anyagot eddig még nem mutattak ki a csillagközi térben.
Az amerikai és német asztrofizikusok által a Tejútrendszer közepén lévő óriási porgázfelhőben, a Sagittarius B2-ben talált molekula struktúrája közelebb áll a komplex szerves molekulák szerkezetéhez, mint bármely eddig felfedezett anyagé. A szenzációs eredmény azt sugallja, hogy az élet építőkövei igen elterjedtek lehetnek szerte az Univerzumban. Több szerves molekulát is találtak már a csillagközi térben, de az izopropil-cianid az első elágazó szerkezetű. A felfedezés azt üzeni, hogy a csillagközi tér lehet számos komplex molekula létrejöttének a helye.

A Science tudományos folyóiratban megjelent cikk szerint a tudósok a chilei Atacama-sivatagban, 5000 méteres magasságban működő óriás rádiótávcső-rendszer – hatvanhat darab, egyenként 12 méter átmérőjű űrtávcsőről van szó –, az ALMA segítségével pásztázták a Tejútrendszer centrumát.

A csillagok születése során mikroszkopikus méretű porszemcsék hevülnek fel, amelyek felületén kémiai reakciók zajlanak le – ennek során jöhetett létre az izopropil-cianid. Minden molekulának rá jellemző „spektrális ujjlenyomata" van – a kutatók annyit tettek, hogy megnézték, milyen jelek érkeznek az adott térségből. Így detektálták az izopropil-cianid ujjlenyomatát. Ugyanitt korábban a vinil-alkohol nyomait mutatták ki, illetve egy etil-származékot is érzékeltek, de az újonnan felfedezett molekula más minőséget képvisel.

Matt Griffin, a Cardiff Egyetem asztrofizikusa szerint az lenne az igazi szenzáció, ha a csillagközi térben aminosavat mutatnának ki. „Ez az, amit mindenki látni szeretne."

NOLBLOG
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.