Az Alzheimer-kórral kapcsolatosan a tudomány egyik legnagyobb kihívása – a gyógymód megtalálása mellett – az, hogy minél hamarabb tudja diagnosztizálni a betegséget. Ha időben diagnosztizálnák, évekkel is ki lehetne tolni a leépülés folyamatát. A Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia egyik közös projektje most ebben segítené az orvostudományt.

Dr. Tóth László, a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának főmunkatársa a SMART 2016 konferencián elmondta: az Alzheimer-kór a korai fázisban egy enyhe kognitív zavarként jelentkezik, ami segíthet kiszűrni a betegséget. „Az emberi beszédkeltés egy összetett folyamat, sok mentális funkciót – érzelem, gondolkodás, memória – igényel. A kutatás során azt feltételeztük, ha valamelyikkel ezek közül gond van, az várhatóan a beszédben is megjelenik” – hangzott el Tóth László előadásában.

A kutatás egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy vannak-e olyan információk a beszédben, amik alapján géppel detektálható az enyhe kognitív zavar. A két és fél éves projekt nemrég véget ért. A vizsgált alanyoknál a legfeltűnőbb az volt, hogy a beszédjükben hosszú szüneteket tartottak, a szókincsük leszűkült, emellett érzelmi változásokat is tapasztaltak – az időskori demencia gyakran depresszióval járt együtt. A szakember szerint ahogy súlyosbodik a betegség, egyre többet gondolkodnak beszéd közben a páciensek. Ez jelentkezhet csendként, de kitöltött szünetként is, úgy hogy valamilyen hangot ad ki, például ö-zik.

A kutatásban 50 beteg és 50 egészséges embert vizsgáltak meg, a végeredmény alapján pedig a két csoportot 80 százalékos pontossággal sikerült elkülöníteni. „Nem az a célunk, hogy mi adjunk diagnózist a betegekre, hanem az, hogy egy előszűrő tesztet fejlesszünk ki, aminek a segítségével a gyanús pácienseket orvoshoz tudjuk továbbítani” – mondta a szakember. A beszédfelismerő módszerrel ráadásul bármikor elvégezhető lenne a szűrés, függetlenül attól, hogy a páciens hol van, azt ugyanis akár telefonon keresztül is megtehetik.