A mágneses részecske leképezés (MPI), egyesek szerint bizonyos lágyrészek esetében az MRI-nél két nagyságrenddel érzékenyebb módszerének felfedezéséért az ipari találmányok kategóriájában a Philips két fizikusa, Bernhard Gleich és Jürgen Weizenecker vette át pénzzel nem járó kitüntetést.

A kutatás kategóriában a Parkinson-kórnál jól ismert remegés megállításában jeleskedő, mély agyi stimuláció (DBS) módszerének kifejlesztéséért Alim-Louis Benabid francia idegsebész és fizikus kapta az Európai Találmányi Hivatal (EPO) díját. A kis és közepes cégek találmányai közül a Rubik Ernővel együtt tíztagú zsűri döntése nyomán egy négytagú dán kutatócsoport környezetbarát újdonsága futott be, mely az ammónia szilárd formában történő tárolását oldotta meg. Ez különösen a dízelmotorokban nagy mennyiségben keletkező, környezetre káros nitrogén-oxidok eltávolításánál, valamint az üzemanyagcellákhoz szükséges hidrogén biztonságos tárolásánál hasznos.

A nem európai felfedezők közül Robert Langer, az MIT vegyészmérnöke nyert az általa szabadalmaztatott és már eddig egymillió ember gyógyításában bizonyított rákterápiával, amely a daganatellenes hatóanyagot biológiailag lebontódó műanyagokban célzottan juttatja el a rákos sejtekhez. Az életműdíjat az autók elektronikus menetstabilizálásának kidolgozásáért kapta az ABS felfedezésénél is szerepet játszó német-holland mérnök, Anton van Zanten, akinek találmánya eddig mintegy 260 ezer balesetet előzött meg Európában, és az utasok épségét szolgáló fejlesztések közül csak a biztonsági öv előzi meg.

Az EPO célja szerint a találmányi Nobel-díjnak szánt elismerés egyik kategóriájában az interneten is lehetett szavazni. A közönségdíjat a Cambridge-i Egyetemen kutató Helen Lee vehette át egy nagyon egyszerű, azonnali eredményt adó és különösen a fejlődő országokban hasznos vérvizsgálati módszerért, mellyel egyebek mellett a HIV, a hepatitisz C és a Chlamydia is kimutatható.