Több évezredes tudás, hogy a tulajdonságok a szülőkről a gyermekekre öröklődnek, ám ennek mikéntje sokáig rejtély maradt. A XIX. század első felében a keveredő öröklődés elképzelése volt népszerű – az utódok a szülők tulajdonságainak átlagát kapják. Ez igaz is a legtöbb tulajdonságra, de nem mindegyikre: azt például nem magyarázza meg, miként jelennek meg új tulajdonságok. A talány megfejtése egy német szerzetes, Georg Mendel kutatásainak köszönhető. Az iskolában tanult mendeli törvények azonban az élők komplexitása miatt nem mindig érvényesülnek tisztán. A mendeli világot meghaladó legújabb tudományos eredmény magyar és francia kutatókhoz fűződik – a szenzációs felfedezés egy fehérjevizeléssel járó, súlyos esetben vesepótló kezelést (dialízist) szükségessé tevő betegség öröklésmenetének vizsgálatán alapul.

Az általánosan elfogadott nézet szerint a különleges vagy egyedi mutációk ritka, míg a gyakorta előforduló genetikai rendellenességek, az úgynevezett polimorfizmusok gyakori betegséget okoznak. Ez általában igaz is, de egyes esetekben a gyakori polimorfizmusok is okozhatnak ritka betegséget, erre találtak új magyarázatot a Nature Genetics folyóiratban megjelent cikk szerzői. A világ egyik legtekintélyesebb folyóiratában két napja közölt tanulmányt két hazai kutatócsoport (a Tulassay Tivadar által vezetett MTA–SE Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoport, valamint a Perczel András által irányított MTA–ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport) jegyzi a párizsi INSERM U983 laboratóriummal. A kutatók egy olyan genetikai polimorfizmust figyeltek meg, amely a másik szülőtől örökölt mutáció függvényében okoz vagy nem okoz betegséget: egyes mutációkkal társulva kialakítja a kóros állapotot, másokkal viszont „csendes”, tünetmentes együttéléshez vezet. Vagyis arra jöttek rá, hogy ugyanaz a génváltozat domináns, illetve recesszív (visszahúzódó, lappangó) is lehet aszerint, hogy milyen „genetikai környezetbe” kerül. A magyar kutatók úttörő felismerése végső soron tehát a gének kevert (domináns és recesszív) viselkedésének igazolása. A cikk első szerzője, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikájának orvosa, Tory Kálmán (képünkön) szerint az új eredmény forradalmian megváltoztathatja a humán genetikában a polimorfizmusok betegségokozó képességének megítélését. Az újonnan feltárt öröklésmenet alapján ugyanis más gyakori polimorfizmusok is felelősek lehetnek ritka monogénes – azaz egyetlen gén hibájára visszavezethető – betegség megjelenéséért, ha „megfelelő” mutációval társulnak –, ami a diagnózis, és később talán a gyógyítás előtt is új utakat nyit meg.

„Az új öröklésmenetet és annak következményeit különböző szinteken vizsgáltuk és bizonyítottuk” – tájékoztatta lapunkat a jelenleg Franciaországban dolgozó Tory Kálmán. A kutatónak és munkatársainak egyes családokban sikerült azonosítaniuk olyan egészséges családtagokat, akik a korábban patogénnek vélt genotípussal – egy vesebetegséget okozó genetikai eltéréssel – rendelkeznek, ám valamiért mégsem betegek, azaz náluk az egyébként domináns gén recesszíven viselkedik. A klinikai megfigyeléseket sikerrel igazolták a francia kutatólaborban sejtszinten is, a vizsgált gén által termelt speciális fehérje (a podocin) sejten belüli helyzetének vizsgálatával. Kimutatták, hogy amennyiben a vizsgált polimorfizmus bizonyos mutációkkal társul, úgy a podocin nem jut ki a rendeltetési helyére, a sejtmembránba, és ez vezet a vese szűrő funkciójának sérüléséhez, azaz a betegség lényegét adó fehérjeürítéshez – más esetekben, az említett ritka mutációk hiányában viszont recesszív lesz, nem okoz tüneteket. A szerzők szerint a munka kiemelkedő értéke a klasszikus öröklésmenet (vagyis a mendeli szabályok) kiszélesítése mellett az, hogy a gyakorló gyermekgyógyász betegágy mellett tett megfigyeléseiből kiindulva előbb a fehérje sejten belüli lokalizációjáig, majd annak térszerkezeti tulajdonságáig finomították a „képet”.

A vizsgálatot végző kutatók és az érintett családok örömére a molekuláris szintű felismerések azonnal és közvetlenül visszahatnak a betegek kezelésére és a genetikai tanácsadásra. Eredményeiknek köszönhetően a vizsgált gén polimorfizmusát és mutációját hordozó szülőpárok egy része fellélegezhet, mert könnyen igazolható, hogy születendő gyermekük nem lesz beteg.

Művesekezelés közben – a felfedezés közvetlenül visszahat a kis betegek jövőjére