Nagy lábon élt nyolcszázezer éve
A britek nem fukarkodnak a jelzőkkel. Nick Ashton, a British Museum munkatársa szerint az egyik, ha nem a legfontosabb felfedezést tették közzé. „Ennek nyomán újra kell írni a korai emberek angliai, illetve általában az európai honfoglalását.” A szenzációs leletek tavaly májusban kerültek elő a víz alól. Az akkori apályok idején a hullámok különös, hosszúkás üregeket mostak ki a homokból. A tudománytörténetbe minden bizonnyal a happisburgh-i lábnyomok néven bevonuló felfedezés azért érdekes, mert az egyetlen emlék ebből a korból.
Három idősebb lábnyomot ismer csupán a tudomány, de mindhármat Afrikában találták. „Eleinte nem voltunk biztosak benne, hogy pontosan mit is látunk” – ismerte el a BBC-nek nyilatkozó Ashton, de hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a mélyedések formája emberi lábnyomokhoz hasonlít. Nem sokáig örülhettek a felfedezésnek, mert a tenger hamarosan elmosta a lábnyomokat – de előtte sikerült a mintát rögzíteni. A munkáról készült videót még ebben a hónapban bemutatják a londoni Natural History Museumban.
Azon kevesek, akik látták a felvételeket, tudják, hogy a kutatók versenyt futottak az idővel. Négykézláb, zuhogó esőben is rögzítették a nyomokat. A csapat 3D-s vizsgálatot is végzett, a felvételek értékelése után Isabelle De Groote, a Liverpool John Moores Egyetem kutatója megerősítette, hogy a mélyedések valóban emberi lábnyomok. Feltételezik, hogy egy felnőtt és háromnégy gyerek nyomai őrződtek meg.
A 42-es lábú felnőtt 175 centiméter magas lehetett, bizonnyal egy férfi, a legkisebb mintahagyó egy gyerek, akinek a magassága nem érte el az egy métert. Feltételezik, hogy egy család vándorolhatott erre. Nem világos, hogy kik voltak ezek az emberek. Az egyik ötlet: a Homo antecessor nevű, Dél-Európában ismert fajhoz tartozhattak. Úgy gondolják, hogy ezek az emberek ismeretlen okból északnak indulva jutottak el a mai Angliába. Nem kellett átúszniuk a La Manche-csatornát, hiszen akkoriban széles földnyelv kötötte össze a szigetet a kontinenssel. Ez a faj mintegy 800 ezer évvel ezelőtt eltűnt, mert a korábbinál sokkal hidegebbre fordult a térség időjárása.
Nagyjából félmillió évvel ezelőtt a Homo heidelbergensis néven ismert ősünk élt az Egyesült Királyságban. Egyesek úgy vélik, hogy ezekből alakultak ki a korai Neander-völgyiek mintegy 400 000 évvel ezelőtt. A Neander-völgyiek megszakításokkal egészen körülbelül 40 ezer évvel ezelőttig éltek Nagy-Britanniában – míg meg nem érkezett a Homo sapiens. A Homo antecessor létét fosszíliák nem bizonyítják, de közvetett bizonyítékok igen.
A felfedezés megerősítette, hogy közel egymillió évvel ezelőtt emberek éltek Nagy-Britanniában. A legrégebbi emberős lábnyoma 2009-ben került elő. A másfél millió éve élt ősünk talpa a puha iszapba süllyedt, az iszap később betemetődött, megkövült, és nemrég újra felszínre került. A nem mindennapi leletnek számító nyomokat korai Homo erectus hagyta a mai Kenya területén.
