A választ az előadás végére hagyta, de előbb bemutatta a „villamos problémáját” a hallgatóságnak. A kimódolt szituáció nagyon is valóságos dilemmát vet fel: ön hogyan viselkedne, ha választania kellene, hogy a járművet feltartóztatni képes testes barátját elé löki-e az elszabadult villamosnak, megölve ezzel őt (de csak egy embert) –megmentve ugyanakkor öt másik (ismeretlen) ember életét?

Fliegauf Gergely több hónapot töltött börtönben, elítéltek és fegyőrök társaságában. Mint mondta, a rácsokon kívüli világban hamis kép él a börtönről, mert a tényleges viszonyok és történések sokkal rosszabbak, és nagyon ritkán tárulnak fel a külvilág előtt. A magyar börtönökből csak a rendkívüli események híre szivárog ki, de a közvélemény ezek alapján ítéli meg a büntetés-végrehajtást. A vezetés és a börtönszemélyzet ezért mindenáron igyekszik ezeket elkerülni, nem is sikertelenül.

Fliegauf Gergely jó néhány ismert, a szakirodalom által is feldolgozott esetet mesélt el a hallgatóságának – mint később a kérdésekből kiderült, több ifjúságvédelmi szakember is volt köztük. A gonoszság = brutalitás – erre volt példa Katie Piper története. A csinos angol lány kezdő celeb volt, egy fiataloknak szóló, a menő bulizós helyeket reklámozó tévéműsort vezetett. A Facebookon ismerkedett meg egy Daniel Linch nevű pakisztáni származású fiatalemberrel, aki erőszakoskodni kezdett vele. Foglyul ejtette. A nő elmenekült, de nem akarta a karrierjét veszélyeztetni, ezért nem fordult a rendőrséghez. A férfi megkérte a pakisztáni barátját, hogy segítsen bosszút állni. A másik férfi leöntötte a nő arcát sósavval, amikor az egy Starbucks kávézóban reggelizett.

Kiderült, hogy a jóképű fiatalember kokainfüggő, nyugtatószerfüggő és koksz- (testépítő doppingszer) függő volt. A kettéosztott Pandzsáb államból származott, ahol nagyon erős ellentétek vannak a szikhek, a hinduk és a muzulmánok között – onnan hozta azt a hagyományt, hogy ha egy férfinak visszautasítják a közeledését, akkor elégtételt vehet úgy, hogy tönkreteszi a nő szépségét. Börtönbe került, de onnan is képes volt fenyegetni és zsarolni a lányt. A férfiba beleszeretett egy börtönőrnő, becsempészett neki egy okostelefont, és ő arról küldözgette az üzeneteit.

Van, aki az egész személyiségét, sőt, a nemét is meg tudja változtatni, ha a börtönviszonyok között ez előnyös számára. Egy Richard Speck nevű amerikai férfi mélyen vallásos családból származott, egy alkoholtagadó pünkösdista szektából. Tízéves volt, amikor meghalt az apja. Ezután az anyja férjhez ment egy alkoholistához, aki bántalmazta a fiút. Elszökött hazulról, bűncselekményekből élt, de felvették a tengerészgyalogsághoz. Egy kimenőn berúgott és bedrogozott, bement egy nővérszállásra, az ott tartózkodó nőket megerőszakolta, és megölte. Halálra ítélték, de az ítéletet nem hajtották végre.

Egy szövetségi börtönbe került Illinois államban, ahol nővé vált. A börtönt uraló gang tagjai női hormont csempésztettek be neki, és folyamatosan, csoportosan megerőszakolták. A róla készült filmben Speck azt mondta: ezt ő ugyanúgy élvezi, mint amikor a bűncselekményét követte el a nővérszállón. A gang tagjai nem köztörvényes bűnözők voltak, hanem erőszakos eszközöket használó függetlenségi harcosok, jogvédő terroristák. A szövetségi börtönben több börtönpszichológiai, börtönszociológiai kísérlet is zajlott. Speckről azt állapították meg, hogy a pszichopata személyiség a börtönben a saját testi-lelki épségét is képes manipulálni a túlélés, vagy valamilyen előny érdekében. Megfigyelhető azonban, hogy inkább a testi épséget adják fel, a lelki épségüket – vagy amit annak képzelnek – próbálják megőrizni.

Sokáig lehetne idézni a bizarr és tanulságos eseteket Fliegauf Gergely előadásából. Ki lehet-e mondani egy pszichopata cselekményeket elkövetett személyről valaha is, hogy meggyógyult? Okozhatja-e szervi baj – az agy elülső részén elhelyezkedő, az érzelmeket szabályozó szerv, az amigdala hiánya vagy deformálódása – a tüneteket? Mi a különbség a pszichopata és a „normális” ember között, és meghatározható-e a határvonal?

Előadása vége felé a börtönpszichológus visszatért a „villamos problémájára”. A várakozással ellentétben nem kérdezte meg a hallgatóságot, hogyan viselkednének az elképzelt szituációban: a villamos elé löknék-e barátjukat, hogy az ő halála árán megmentsenek öt ismeretlent? Azt mondta: a kérdést lehetetlen előre megválaszolni. Szélsőséges határhelyzetekben nincs idő átgondolni semmit. Egy pillanat alatt kell dönteni, és aki nem került ilyen helyzetbe, az nem tudja, hogyan viselkedne benne. Lehet szerepe a géneknek, szervi elváltozásoknak, az ember korábbi élettörténetének – de jellemzően a szituáció teremti a gonoszt.

Témaegyetem az Agórán

A Szent-Györgyi Albert Agóra a szegedi önkormányzat kulturális és ismeretterjesztő intézménye, amely a Témaegyetem programjainak is helyt ad. A Témaegyetem egyedi, iskolarendszeren kívüli oktatási modell, ahol az előadók és a hallgatóság interaktív kapcsolatán keresztül valósul meg a tudás átadása. A kurzusok részvételi díjasak, de viszonylag olcsók, és felnőttképzési tanúsítványt adnak.

Jodie Foster, mint a Bárányok hallgatnak bőrtönpszichológusa