Visszatérés a vulkánra
A klímamonitoring expedíció az örök fagy változását, a környezet átalakulását vizsgálná a Puna de Atacama fennsíkból kiemelkedő Andok több magassági szintjén –4200 métertől 6893 méterig – a 2012-ben telepített és azóta folyamatosan mérő magyarműszerek segítségével. A kutatást mindenképpen egyedülállóvá teszi, hogy a földön ilyen magasságban, ilyen átfogóan eddig nem végeztek klímamonitoring vizsgálatot. Ezen az extrém terepen a bolygónk legmagasabban fekvő tómedencéit, a legmagasabban működő forró gőzfeltöréseket és a legmagasabban lévő sivatagi terepét – mindet6000 méterfölötti, eddig feltáratlan helyszínt – vizsgálják. Eközben pedig a földön páratlan időjárási szélsőségeket produkáló környezetben dolgoznak: az eddig itt mért legerősebb szél meghaladta a 400 km/órát, a nyár közepi hőmérséklet fagypont alatti, és esőt még senki sem látott a magasabb régiókban. És még egy extremitás: az expedíciótól kapott információk szerint a földön itt húzódik legmagasabban a hóhatár – magasabban, mint maguk a 7000 méterhez közelítő hegyek! Ahogy arról lapunkban beszámoltunk, a Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány 2012 elején állapotfelmérő és adatgyűjtő expedíciót indított a 6893 méteres Ojos del Salado tűzhányóhoz – a program előzményeként 2010-ben a Földgömb csapata a magyarok közül elsőként mászta meg az óriási tűzhányót.
Az Ojos del Salado vulkán a chilei–argentin határon, a rendkívül hideg és száraz területen jégsapka nélküli hegytömegként tornyosul. Igen kevés róla a vulkanológiai adat. Az utolsó nagy működési időszaka 30 ezer éve lehetett, azóta csak kisebb kitörések voltak, a legutolsó 700–1000 évvel ezelőtt. A föld egyik legextrémebb környezetének számító térség szárazságát az magyarázza, hogy se nyugatról, se keletről nem érkezhet jelentősebb csapadék. Van olyan hely a sivatagban, ahol az évi csapadékmennyiség mindössze0,02 milliméter. A szélsőséges szárazság és a rendkívül alacsony hőmérséklet miatt a térség kiváló indikátor lehet: mind az esetleges melegedés, mind az ezzel járó jégolvadás és nedvesedés dinamikusan megváltoztathatja a környezeti viszonyait. Jégsapkák és gleccserek ugyan nincsenek, legfeljebb egy-egy jégfolt néhány hegyen, ám a magyarok nem is ezt vizsgálják, hanem a felszín alatti jég olvadását, vagyis az örök fagy kiterjedésének (permafroszt) csökkenését. A két éve működő műszerek több tízezernyi mérési adatának elemzésével nem zárul le a munka, mert további négy évig biztosan működnek még az eszközök.
