2013. április 10-én este 9 órakor történt az első, a második pedig pár perccel 11 óra után. Mindkettő nagyjából 90 másodpercig tartott. A csuszamlásokat követő földrengések közül a két legerősebb 5,1 és 4,9-es magnitúdójú volt (a felszíni földrengéshullámokat tekintve –, a Richter-skála szerint viszont csak 2,5, illetve 2,4-es magnitúdójúak voltak). A bánya üzemeltetői már hónapokkal korábban észleltek instabilitásokat, ezért egy nappal az esemény előtt leállították a munkálatokat, s még előbb bezárták a déli peremen levő látogatóközpontot. A bánya ugyanis, mely a maga nemében az egyik legnagyobb a világon, szó szerint hatalmas látványosság is. 4,5 kilométer átmérőjű és 950 méter mély. A Salt Lake Citytől 25 kilométerre fekvő lelőhely rézkincsét 1848-ban fedezték fel, ám a kitermelést a helyi mormon közösség vezetője, a kis település nyugalma érdekében, ellenezte. Az 1860-as évek elején lassan beindult a kitermelés, mely akkor vett igazi lendületet, amikor a vasút is elért idáig az 1870-es években. Kezdetben sekély mélységben, a felszín alatt bányászták. A külfejtés 1906-ban kezdődött meg. Eleinte kereken 15 ezer embernek nyújtott megélhetést, aztán a gépesítéssel egyre kevesebb munkáskézre volt szükség.

Az itt található réz körülbelül 35-40 millió éve keletkezett, amikor egy magmafelnyomulást követően magas ásványtartalmú forró oldatok áramlottak fel, majd az üledékes kőzetekben ásványtartalmuk kicsapódott. (Az ilyen érceket nevezik porfiros érceknek – réskitöltő, teléres kifejlődésűek, ilyen a recski készlet is.) Ez a bánya adja az Egyesült Államokban felhasznált réznek nagyjából a 15 százalékát, de bányásznak itt ezüstöt és molibdént is.

Különféle eredetű földcsuszamlások során 2004 és 2011 között mintegy 32 ezer ember halt meg világszerte, a Bingham Canyonnál azonban senki sem vesztette életét, csak néhány berendezésben esett kisebb kár. A kutatók viszont valósággal örülnek, hiszen kiváló lehetőséget kaptak a csuszamlások, kőomlások természetének tanulmányozására. Becslések szerint 65-70 millió köbméternyi anyag omlott le, ez nagyjából annyi, amennyivel 20méter vastagon lehetne beborítani a New York-i Central Parkot.

Ami a földrengéseket illeti, egészen más jellegűek, mint a természetes, mélységi rengések. A közelben lakók ugyan érezték valamelyest, de károkat nem okozott. Ami a folyamatban érdekes, hogy éppen fordítva szokott történni; a földrengések váltanak ki csuszamlásokat, föld- és sziklaomlásokat. Az első csuszamlás során az alapkőzet omlott le (a képen ez látszik szürkén, a csuszamlás alsó peremén), a második kőzetlavina viszont (a képen sárga) kisebb részben a meddőnek az anyagából származik. Az óriási mennyiségű törmelékanyag mintegy 3 kilométer hosszan nyúlik le az óriási gödör lejtőin. Azt egyelőre nem tudják, mi váltotta ki a csuszamlásokat, mint ahogy azt sem, hogy miért nem egy tömegben zúdult le az anyag.

A Bingham Canyon külfejtéses rézbánya a csuszamlást követően