Jégkása
Mivel a fúrásra jóval a nyári olvadás kezdete előtt került sor, a csapat arra következtetett, hogy a víz folyékony állapotban vészelte át az előző grönlandi telet. (A folyékony vizet a felszín alatt 10, illetve 25 méter mélyen találták.)
Néhány nappal ezelőtt megjelent közleményükben a Richard Forster professzor (University of Utah) által vezetett kutatók azt írták, hogy Grönland délkeleti részén több mint száznegyvenmilliárd tonna folyékony víz található a felszín alatt. Ez a „vizes” terület több mint 70 ezer négyzetkilométer, akkora mint Írország – állítják az amerikai kutatók a Nature Geoscience nevű szaklap online kiadásában megjelent cikkükben. Richard Forster szerint eddig azt hitték, tudják, hogyan működik Grönland, erre hirtelen hatalmas mennyiségű vizet találnak, amelynek létezéséről korábban fogalmuk sem volt.
Azt régóta tudjuk, hogy az elmúlt száz évben Grönland olvadó jege jelentősen hozzájárult a tengerszint emelkedéséhez. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb, idén szeptemberben publikált jelentése szerint Grönlandon 1992 és 2001 között évente 34 milliárd tonna jég tűnt el, ám 2002 és 2011 között az olvadás felgyorsult, az elveszett jég mennyisége évente 215 milliárd tonnára nőtt. A gleccserek olvadása mellett a nyári napsütésben hatalmas tavak is keletkeztek a szigeten, a jég tetején. Egészen mostanáig azonban azt hitték, hogy ez a víz az Atlanti-óceánba folyik, de most rájöttek, valójában hol bújik meg: a grönlandi jég alatt. A kutatók szerint a víz a jégkristályok közötti részekben halmozódott fel, valahogy úgy, ahogy a gyümölcslé elvegyül a jégkásában. Annyi víz van ott, amennyi 0,4 milliméterrel emelné meg a globális tengerszintet. Grönland amúgy minden évben 0,7 millimétert ad hozzá a tengerszint emelkedéséhez.
A felszín alatti víz keletkezésére a következő magyarázat született: a nyár végén a jégpáncélra hullott óriási hómennyiség akadályozza meg, hogy a víz jéggé fagyjon. A vastag szigetelőréteg (azaz a hó) elzárja a vizet a fagypont alatti levegőtől, így a víz egész évben folyékony halmazállapotú maradhat. Azt azonban nem tudják, merre tart ez a víztömeg, miközben arra sincs bizonyíték, hogy bármilyen irányba folyna. Elképzelhető, hogy az óceánba szivárog, ám Forster szerint az is benne van a pakliban, hogy egy teljesen elszigetelt tárolóról van szó.
„Erre egyelőre nem tudjuk a választ, mivel ilyen jelenséggel még nem találkoztunk, és sokkal részletesebben meg kell ismernünk az új tárolórendszert, ha a tengerszintet befolyásoló hatását meg akarjuk jósolni” – idézte Forstert a BBC. Mások azt hiszik, hogy a jelenség magyarázata feloldhatja a klímamodellekkel számolt jégfogyás és a műholdak megfigyeléseiből számított jégvesztés eltérését. Forster és kollégái egyelőre nem tudják, hogy milyen régi a víztározóban lévő víz. A kutatócsoport hamarosan visszatér Grönlandra, hogy választ kapjon a kérdésekre.
Ha igazak az előrejelzések, nem sokáig kell bíbelődni a grönlandi jéggel és jégkásával. Az ottani állandó jégtakaró legkésőbb 2100-ra eltűnhet a globális felmelegedés miatt – jósolta meg Jens-Christian Svenning, az Aarhusi Egyetem professzora. Jelenleg még a sziget háromnegyedét fedi jégtakaró, mindössze a sziget déli részén nőnek fák. A tudósok szerint az évszázad végére a sziget nagy részét már erdők borítják majd. Egy másik (optimista) becslés: 2060-ra nyaranta nem lesz jég az Arktiszon. A pesszimista éveken belül várja ezt.
