Például azért, mert globálisan a tengerszint-emelkedés már most elérte a 20 centimétert és mivel ez a folyamat lassabban követi a légkör melegedésének ütemét, további vízszintemelkedésre kell felkészülni. Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is gyors ütemben növekszik (semmi sem mutat ennek ellenkezőjére), akkor a tengerek szintje 2100-ra legkevesebb további 91 centiméterrel emelkedik majd – ez a jóslat az ENSZ idén szeptemberben megjelent klímajelentésében szerepelt. Emiatt a tengerszint közelében élők százmilliói kerülhetnek majd veszélybe, és az áradás olyan nagyvárosokat fenyegethet majd, mint New York, London, Sanghaj, Velence, Sydney, Miami és New Orleans. De nemcsak nagyvárosok vannak veszélyben, az apró csendes-óceáni szigeteket is eltüntetheti az áradó víz. Például Kiribatit.

A Csendes-óceán déli részén fekvő, 33 korallszigetből álló Kiribatinak több mint százezer lakosa van, ám mivel a szigetek átlagos magassága alig két méterrel emelkedik a tengerszint fölé, a globális felmelegedés okozta vízszintemelkedés legfenyegetettebb országai közé tartozik. A 37 esztendős Ioane Teitiota klímaváltozási menekültként kért Új-Zélandon menedékjogot, ám kérelmét idén októberben azzal utasították el, hogy országában nem üldözik és élete nincs veszélyben. Fellebbezésében azzal érvelt, hogy a hazatéréssel családja veszélybe kerül, mert Kiribatin nincs olyan földterület, ahol biztonságban élhetnének. „Kiribatin nincs jövőnk” – írta az MTI által idézett kérvényben hangsúlyozva, hogy a visszatérés gyerekei egészségét is kockára teszi, a tengerszint emelkedése miatt ugyanis többek között eltűnnek, szennyezetté válnak az ivóvizet szolgáltató kutak. Akár Kiribati lakóinak gondjaira is megoldást jelenthet a most díjazott magyar koncepció. A francia Jacques Rougerie Alapítvány idén tavasszal újra meghirdette nemzetközi innovációs építészeti pályázatát három kategóriában. (A pályázatot meghirdető francia alapítvány névadója és elnöke, a 68 éves Jacques Rougerie a világ egyik leginnovatívabb építésze.) A felhívásra összesen 529 pályamű érkezett a világ 76 országából. A zsűri döntése értelmében a Tengerszint-emelkedés és Építészet kategória fődíját és az azzal járó 10 ezer eurós pénzjutalmat a budapesti Szövetség’39 alkotócsoport munkája, a CALTROPe nyerte el. A projekt egy könnyen telepíthető modulrendszert takar, amely organikus, természetközpontú megoldással válaszol a vízszintemelkedéssel járó területvesztés okozta kihívásra. A részben betonból, részben helyi anyagokból álló, csipkeszerű gátszerkezetet a legveszélyeztetettebb folyótorkolatokban építenék ki. A magyar csoport ötlete: betonelemekbe mangrove-facsemetéket ültetnek, amelyek a növekedésükkel egy időben hatékony védelmi vonalat alkotnak, és fokozatosan beépülnek a környezetbe. A részben mesterséges, részben élő növényekből álló gátrendszer tehát alkalmazkodik a természetben zajló változásokhoz, és segíti a védett területek hordalékkal való feltöltését.

„A trópusi, szubtrópusi folyók deltatorkolatainak megvédésére vállalkoztunk, eddig csak elméletben. Reméljük, hogy a modellkísérletek is eredményre vezetnek, majd a gátépítéshez szükséges elemek gyárthatóságán sem bukik meg az elképzelésünk. Nagyon szeretnénk, ha a gyakorlatban is bizonyítana ez az ötlet” – tájékoztatta lapunkat Csernák Janka tervező, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett. A magyar koncepció a Gangesz torkolatára született, de másutt is alkalmazható lehet. További kutatás eredményeként elképzelhető, hogy a rendszer adaptálható a mérsékelt égövre is. A magyar tervező szerint akár4,5 métermagas gát is építhető ezzel a módszerrel, aminek a magassága jelentősen meghaladja az eddig jósolt tengerszint-emelkedést.