A gödöllői professzor szerint, ha vannak források, akkor itthon is nívósmunkát lehet végezni. Nem mindig könnyű, mert a frissen végzett fiatalok közül – az akadémiai Lendület Program dacára is – sokan külföldre mennek. Többen, mint amennyien visszajönnek. Dinynyés András többévnyi kint tartózkodás után jött haza, mert makacsabb és kalandvágyóbb, mint akik külföldön képzelik el pályafutásukat. Dinnyés András nevét a nagyközönség világraszóló klónozási eredményei kapcsán ismeri – Európában ő klónozott elsőként sertést –, de ez a korszak lezárult, mert amit ezen a téren elérhettek, azt teljesítették. Jelenleg őssejtekkel foglalkozik, a tavaly orvosi Nobel-díjat elnyert japán Jamanaka Sinja módszerével vérből visszaprogramoznak őssejteket, amelyekből idegsejteket és szívizomsejteket készítenek.

A tegnapi parlamenti díjátadó ünnepségen ugyancsak Gábor Dénes-díjat vehetett át Madarász László kassai villamosmérnök, Csernátony Zoltán debreceni ortopédorvos, Gyimóthy Tibor szegedi informatikus, Pavelka Tibor fizikus, akinek cége a világ ötödik legnagyobb vállalkozása a félvezető-méréstechnikai iparágban. Szintén ezt a díjat vehette át Tóth Miklós növényvédő, illetve Mátyus Péter vegyészmérnök. A Gábor Dénes Életműdíjat Szabó Ervin József gépészmérnök és Gyenge Csaba kolozsvári gépészmérnök nyerte el. Az In Memoriam Gábor Dénes elismerést a londoni Imperial College professzora, Erol Gelenbe érdemelte ki – a londoni egyetemen azon a tanszéken dolgozik, amelyen egykoron Gábor Dénes is alkotott. Ez volt a 25. ünnepség, ezt megelőzően összesen 177 tudóst, fejlesztőt ismertek el ezzel a díjjal.

Kövér László házelnök és egy „szökevény” életműdíj