Csak a smartphone
Az IDC piackutató cég meghökkentő adatokat publikált a globális okostelefon-piacról: idén az eladások elérik az egymilliárdot (ami azt jelenti, hogy 2013-ban a föld minden hetedik lakosa vett vagy vesz magának okostelefont), jövőre pedig 1,7 milliárdos értékesítéssel számolnak, vagyis 2014-ben már minden negyedik ember a smartphone-gyártók ügyfele lesz. Ezzel az okostelefon válik a legsikeresebb, vagyis a legnagyobb példányban eladott termékké az infokommunikációs szektorban, a piacbővülés tempója terén pedig az összes nagy elődöt – a fekete-fehér és a színes tévét, a CD- és a DVD-lejátszót, az asztali és a hordozható számítógépet (tabletestül) – lehagyja.
Az IDC szerint 2012-höz képest idén 40 százalékkal nőttek az eladások, jövőre pedig, mint fentebb jeleztük, 70 százalékos növekedés várható. Az idei átlagár 337 dollár, ami lényegesen kevesebb a tavalyi 387 dolláros szintnél, jövőre viszont már csak 265 dollárt kell fizetni az átlagos smartphone-ért, ami drasztikus, közel 25 százalékos áresés. A kereslet élénkülését részben ez a folyamat táplálja, részben pedig az internet, ami az okostelefon legnagyobb vonzereje: a leggyorsabban bővülő piacokon, a fejlődő országokban százmilliók számára a smartphone az első olyan eszköz, aminek segítségével kapcsolatba kerülhetnek a világhálóval (azaz olyanok is tömegével barangolnak a neten a mobiljukkal, akiknek korábban nem volt PC-jük vagy laptopjuk).
Magyarország ebben a tekintetben lépést tart a világgal: a jelenleg (2013 végén) eladott telefonok kétharmada már „okos”, és mobilozó honfitársaink negyede már okostelefont használ, ugyanúgy, mint mondjuk Németországban. (Illetve lehetséges, hogy ennél többen is vannak, az viszont biztos, hogy bő 2,4 millió készüléken van adatforgalom – állítólag elég sok az olyan „mezítlábas” készülék, amelyet adatcsomag nélkül vásárolnak meg, voltaképpen kihasználatlanul hagyva a legfontosabb okostelefon-funkciókat. Érdekesség viszont, hogy az adatcsomaggal együtt eladott készülékek harmadáról még sosem léptek fel a hálóra. Jellemző adalék, hogy – amint az idén tavasszal a Magyar Telekom és a Szegedi Tudományegyetem közös kutatásából kiderült – még a felsőoktatásban tanulók, illetve a fiatal diplomások jelentős hányada sincs tisztában vele, hogy mire való az okosmobil, és csak az alapfunkciókat használják. Az ingyenes alkalmazások letöltése, vagy pláne a személyre szabott, speciális kiegészítő szolgáltatások vásárlása csak egy szűk kisebbség privilégiuma.)
Budapesten, illetve a felsőfokú végzettségűek között 40 százalék fölött van a smartphone-használók aránya, ami már közelít a legfejlettebb világrégiók szintjéhez. A legnépszerűbb okosmobil-szolgáltatás a netezés és az e-mail, a harmadik helyen azonban az olvasás van – sokan egyszerű e-book-readernek használják a készüléket. Ezenkívül a közösségi oldalak használata, illetve a GPS-navigáció számít még elterjedt alkalmazásnak a magyarok körében. Szinte teljesen hiányzik ugyanakkor (a kínálatból is) a hangoskönyv-hallgatás, amely egyébként a legtöbb fejlett piacon az egyik húzóerő (bár valójában nem is kell hozzá okosmobil).
Okostelefon-szempontból az egyik legizgalmasabb piacnak éppen Németország számít, ahol az emberek már többet költenek smartphone-ra, mint tévére: 2012-ben 6 milliárd euróért vettek tévéket, és 6,8 milliárdért okosmobilokat, idén pedig tovább javult az arány a nagy képernyős mobilok javára.
A két termékcsoport nyilván nem helyettesíti egymást – bár Európában éppen Németországban tévéznek a legtöbben mobilon –, az viszont biztosra vehető, hogy a trend nem fog megfordulni: a német tévépiac évek óta stagnál (vagyis az emberek csak akkor vesznek új televíziót, ha a régi tönkremegy), az okostelefon-eladások viszont évente 30 százalékkal nőnek.
