Aki még nem ismerkedett meg a kategóriával, az elsősorban a hátrányokkal szembesül (a lapáttelefonok valóban egy kissé túl nagyok kézi készüléknek), és nehezen érti meg, miért vásárol valaki egy ilyen gólemet, ha az árából vehetne egy „rendes”, csúcskategóriás smartphone-t is. Összeállításunkban azokat a használati előnyöket gyűjtöttük össze, amelyek megmagyarázzák az olykor még a gyártókat is meglepő sikert.

Merész kísérletnek, a határok öncélú feszegetésének nevezték kezdetben a Galaxy Note-ot, az első (Samsung-gyártmányú) óriás okostelefont. Amikor a nehezen besorolható készülék eladásai átlépték az egymilliót, már áttörésről, egy új kategória születéséről cikkezett a szaksajtó. Ma ott tartunk, hogy a Samsung a Note harmadik generációjánál jár, az összes jelentős gyártónak van phabletje, és a milliós szériát a kisebb nevek is villámgyorsan elérik (a Sony Xperia C-nek például csak három hónap kellett hozzá, pedig nem tartozik a legismertebb modellek közé), bár a piac 50 százaléka még mindig a dél-koreaiaké.

A phablet nemcsak a telefonpiacon vívott ki biztos és erősödő pozíciót, hanem két másik készülékosztályban is átrendezte az erőviszonyokat: ma már többet adnak el belőle, mint laptopból és tabletből együttvéve, és részesedése nyilvánvalóan az előbbiek rovására növekszik, amit tényleg senki sem gondolt volna a Note I bemutatásakor (talán a Samsung fejlesztőit leszámítva). A térhódítás magyarázata olyan tényezőkben rejlik, amelyeknek kevés közük van a telefonáláshoz, viszont sokkal több az új okostelefon-funkciókhoz.

1. OLVASHATÓ Ma már gyakorlatilag minden jelentős online kiadványnak van smartphone-ra és tabletre optimalizált verziója, ám az előbbiek olvasásához egy átlagos okostelefon kijelzője valójában túl kicsi (erről bárki meggyőződhet, ha végignéz a metrón a telefonjuk fölé görnyedve olvasgatók során). Nagyjából az öthüvelykes méretnél kezdődik az a nagyságrend, ahol nem kell választani az olvasható betűméret és a soronkénti görgetés között.

2. NÉZHETŐ Szintén a tömegközlekedés járművein lehet megfigyelni, mennyire gyakori tevékenységgé vált a mobilos film-, illetve videonézés (olyannyira, hogy már a reklámozók is felfedezték). Egy átlagos méretű okostelefonon a filmből általában csak egy középtáji képkivágást látunk, a phabletre viszont HD-ben is ráfér a teljes „filmvászon”, és még mindig értelmezhető méretűek maradnak a figurák.

3. HORDOZHATÓ A phablet – az összes képességét figyelembe véve – nem egy nagyméretű telefon, hanem egy zsebre vágható mobil számítógép. Tökéletesen alkalmas például arra, hogy az otthoni vagy a munkahelyi számítógép háttértára legyen – de arra is, hogy maga a telefon legyen a számítógép, esetleg egy asztali képernyővel és billentyűzettel összekötve. Ezt a lehetőséget egyes foglalkoztatók a BYOD (bring your own device, hozd a saját készüléked) koncepció jegyében kifejezetten támogatják is, például azzal, hogy a vállalati hálózatot alkalmassá teszik az okostelefonok közvetlen felkapcsolódására. A phabletek ebből a szempontból annyival tudnak többet az egyszerű okostelefonoknál, hogy a legtöbb smartphone-nál erősebb a hardverük, útközben (vagyis a vállalaton és az otthonon kívül) pedig sokkal kevésbé kényszerítenek kompromisszumokra.

4. LEMERÍTHETETLEN Bár a nagy kijelző elvileg falja az áramot, ellentételezésként a nagyméretű („tepsi”) karosszériában hatalmas akkut lehet elhelyezni. Mindebből az jön ki, hogy a phabletek – legalábbis a felső kategóriás modellek – kifejezetten hosszú akkuélettartammal rendelkeznek. A Galaxy Note III-nál például a gyárilag megadott és az első tesztekben szereplő beszélgetési idő 35 óra, ami azt jelenti, hogy a készülék például folyamatos internetezés mellett is sokkal tovább bírja, mint akár egy sokkal nagyobb áramforrással rendelkező laptop.

5. MENŐ A felsorolás végén talán azt is leírhatjuk: volt idő, amikor igaz volt a mondás, hogy „az egyetlen dolog, amire a férfi annál büszkébb, minél kisebb van neki”, de ez a korszak a phabletek megjelenésével elmúlt. Az óriástelefon bizonyos körökben státuszszimbólumnak számít – olyannyira, hogy a gyártók már a kategórián belüli „diszkontmodelleket” is elkezdték árulni (a Samsung például Galaxy Mega néven).

Nagy test, kis élvezet?

A phabletnek ugyanaz a hátránya, ami az előnye is: a nagy méret és minden, ami ebből adódik. Nehezen fér el a farzsebben, és ha be is tudjuk gyömöszölni, kényelmetlen (állítólag részben ez a tény ihlette a hajlított kijelzőjű modelleket – bár az is igaz, hogy nemcsak a tomporhoz, hanem a fejhez is jobban simulnak). Lapáttal telefonálni nem igazán praktikus, amit leginkább egy jó headsettel lehet áthidalni. Az egykezes (pontosabban hüvelykujjas) gépelés is nehézkes rajtuk – cserébe némelyik modellhez varázsceruza és nagyon jól működő kézírás-felismerés jár.

Az új státuszszimbólumot már csak zsebre kéne tenni...