Ilyenkor szőrtüszőket helyeznek át a fejtető vagy a tarkó hajjal dúsabban borított területéről a tar felületre. De ezzel nem lesz több hajszála az illetőnek, ugyanaz a hajszál csupán máshol nő ki. Az igazi probléma, hogy miként lehet megsokszorozni a hajszálakat. A tudósok negyven éve kísérleteznek a hajtüszők klónozásával, de az eddigi kezelések nem hoztak átütő sikert. A korábbi kutatások alapján már lehetőség nyílt a hajtüszők mesterséges sokszorosítására, az egyrétegű sejttenyészet esetén azonban a papilláris őssejtek idővel elvesztették hajszálnövesztésre való képességüket.

A világsajtó ezen a héten egy ígéretes új megoldásról számolt be. Amerikai és angolkutatók laboratóriumban kitenyésztett emberi sejteket (humán irhasejtekről van szó) egerek bőre alá ültettek, s ezekből a sejtekből egy különleges kezelési eljárással sikerült új hajtüszőket létrehozni. A mostani felfedezéssel (három dimenzióban tenyésztik a sejteket) valóban sikerülhet korlátlan számban hajszálat növeszteni. DNS-vizsgálattal egyértelműen kimutatták, hogy az egér bőrében fejlődő új hajtüszők emberiek, és genetikailag megegyeznek az irhadonorokéval. Angela Christiano, a kísérletben részes Columbia Egyetem bőrgyógyászprofesszora a BBC-nek elmondta:

„Ez a megközelítés átalakíthatja az eddigi gyakorlatot. A hajhullásra adott gyógyszerek, különféle kezelések ugyanis legfeljebb arra voltak jók, hogy fékezzék a szőrtüszők elvesztését, illetve serkentsék a meglévők növekedését, de új hajhagymákat nem produkáltak. Ezzel az eljárással azonban lehetőség van arra, hogy a tar páciens saját sejtjeinek segítségével új, életképes hajhagymákat hozzanak létre, majd ültessenek át a kopasz fejbőrbe.” A tanulmány a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) című amerikai tudományos folyóiratban jelent meg.

Zakariás Dávid, a Hair Hungary Clinic Kft. ügyvezetője szerint a napjainkban is elérhető, hajhiány pótlására szolgáló módszerek nem mindenkinek nyújtanak hatékony megoldást. Férfiak esetében az átlagosnál gyengébb minőségű donorterület (ahol van még haj, de nincs elegendő hajszál) és a kiterjedt kopaszodás (teljes fejtetőt érintő androgén alopecia) együttes fennállásakor csak kompromisszumos megoldások jöhetnek szóba. Az ő esetükben valóban nagyon fontos egy mihamarabbi hatékony hajvisszaállító kezelési alternatíva. A klónozás e tekintetben ígéretes lehetőség. A mindennapi gyakorlati alkalmazásig azonban még számos kérdésre kell választ találni, például arra, hogy a kívánt növekedési irány, dőlésszög, hajszálstruktúra, pigmentáció mi módon érhető el.

A kopaszodás évezredek óta bosszantja a férfiakat és jóval kisebb számban ugyan, de a nőket is. A sumerok és a perzsák korában a hajnövekedést gyógynövényből készült főzetekkel próbálták serkenteni. Egy 3500 éves egyiptomi feljegyzés szerint kopaszodás ellen vas-oxidból, ólomból, hagymából, alabástromból, mézből, valamint kígyó, krokodil és oroszlán zsírjából kell főzetet készíteni – a receptre az Origo bukkant rá. Hippokratész görög orvos és filozófus arra figyelt fel, hogy az eunuchok nem kopaszodnak, és ezzel megalapozta a tesztoszteron (a herékben termelődő legfontosabb férfi nemi hormon) szerepének felismerését a haj hullásában. (Miközben a görög zseninek értelemszerűen fogalma sem lehetett akkoriban a hormonokról.) Hippokratész megfigyeléséből logikusan következik, hogy kasztrálással a kopaszodás megelőzhető – ám ezért a megoldásért a kopaszodásra hajlamos férfiak érthető módon nem rajonganak.

Bár a kopaszodás élettanának egyre több részletét ismerjük, megállítani nem tudjuk a hajhullást. A tudósok abban egyetértenek, hogy a haj óv az extrém napsugárzástól, hideg időben visszatartja a fejen keresztül távozó hőt. Ugyanakkor a korral járó természetes kopaszodásnak is van előnye: a tar fejbőrnek köszönhetően nagyobb a napsugárzásnak kitett bőrfelület, így több D-vitamin termelődhet. Emellett bizonyos körökben fokozza a férfi vonzerejét is – a tar fejbőr tekintélyt parancsoló, domináns személyre utal –, mások szerint a kopaszság az érettség és a bölcsesség jele. Korábban a kutatók elképzelhetőnek tartották, hogy a kopaszodás anyai ágon öröklődik, ma úgy vélik, hogy a kopaszság génjei mindkét ágon örökölhetők, és a haj elvesztése több gén együttes hatása. Bármi álljon is a háttérben, elképzelhető, hogy egy lépéssel közelebb jutottunk a megoldáshoz.

A hajtüszők klónozása rajta is segíthet?