Rezsicsökkentéssel a Balkán felé
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség minap közzétett jelentése szerint a balkáni ország levegője a legszennyezettebb Európában. Itt a legnagyobb a koncentrációja a kéményekből, kipufogókból, illetve más forrásokból származó égéstermékeknek, amelyek tartós belélegzése asztmát, de akár rákos elváltozásokat is okozhat. Ugyancsak a bulgáriai levegőben mérték a legnagyobb koncentrációt szén-monoxidból és kéndioxidból. A légszennyezés az 1,2 milliós fővárosban, Szófiában is könnyen kimutatható.
„Felveszel egy fehér inget, sétálsz egy-két órát a városban, majd amikor hazatérsz és leveszed az inget, a gallérrészen szürkés-sárgás elszennyeződést látsz. És nem azért, mert nem fürödtél” – osztotta meg mindennapos élményét az amerikai lappal Alex Melamed, 25 éves közgazdászhallgató. A levegőben lévő ózon- és károsanyag-szennyezés az európai városokban élő emberek több mint kilencven százalékának egészségét veszélyezteti, és évente több mint négyszázezer ember idő előtti halálát okozza.
A légszennyezésre visszavezethető betegségek kezelése sok milliárd eurójába kerül az egészségügynek, illetve – főleg a kiesett munkaidő miatt – a gazdaságnak. „Az európaiak jelentős része egészségtelen környezetben él” – véli Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, aki szerint ahhoz, hogy ez a kedvezőtlen helyzet megváltozzon, szemléletváltásra van szükség, amit, ha kell, újabb jogszabályok bevezetésével érnek el.
Hogy tisztán lásson, az ügynökség összesen 386 város levegőminőségét mérte meg. A lista első helyére a bolgár Pernik került, ahol az év 180 napján haladta meg a levegőszennyezés mértéke a határértéket. A második helyezett a szintén bolgár Plovdiv lett 161 nappal, míg a kétes dicsőségű harmadik helyet a lengyel Krakkó érdemelte ki 150,5 szennyezett nappal. (Negyedik és ötödik két másik bolgár település: Pleven 150, Dobrich 145 nappal.) Ezen a listán a turisták által elözönlött Velence a 43. (85 szennyezett nap), míg Budapest a 87. (54,3 nappal). Párizs levegője kimondottan tiszta – a francia főváros a 250. helyen áll alig 14,5 szennyezett nappal.
A legszennyezettebb európai városok listáját vezető bulgáriai települések most isszák meg annak a levét, hogy a szocialista iparosítás idején egyáltalán nem figyeltek környezetvédelmi szempontokra. Európa egyik legszegényebb nemzetének most sincs elegendő pénze a levegőt szennyező ipari üzemek korszerűsítésére. Ezzel magyarázható, hogy Bulgária (és nem sokkal lemaradva Románia és Örményország) vezeti a légszennyezésre visszavezethető halálesetek számát. Igaz, a koszos bolgár levegő messze elmarad az idén januárban mért pekingi légszennyezéstől.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a kínai fővárosban a szálló por koncentrációja a határérték negyvenszerese. A jelentés szerint a szennyezett levegőjű városokban a közlekedés mellett az ipari üzemek termelik a legtöbb légszennyező anyagot, de például Bulgáriában és más kevéssé tehetős államban a fával való tüzelés is jelentős forrás. Lengyelországban a szénfűtés termeli a szennyezést, mivel itt nem tudják megfizetni a tisztább energiaforrások árát. Mielőtt bárki arra gondolna, hogy az egykori keleti blokk országai egyöntetűen szennyezettek, meg kell említeni Észtországot, mint a kontinens talán legtisztább országát.
Magyarországon sokan attól tartanak, hogy a rezsicsökkentési láz jegyében tervezett tűzifa- és szén-árcsökkentés következtében egyre többet fűtenének ezekkel az anyagokkal, amitől jelentősen növekedne a hazai légszennyezés. Ennek hatására a rezsicsökkentés jóval nagyobb terhet róna a társadalomra, mint amennyit az érintett lakosok megtakarítanának az áreséssel. A Levegő Munkacsoport arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben az elképzelés megvalósul, a jobb minőségű szénfajták árusítói minden bizonnyal kivonulnak a piacról, és szinte csak a legolcsóbb szénfajta, a lignit kerül a kályhákba.
Ennek viszont a legrosszabb a minősége és legalacsonyabb a fűtőértéke, így többet kell belőle elégetni, mint a fekete- vagy barnaszénből, hogy ugyanolyan meleg legyen. A lignit nagyságrendekkel jobban füstöl, szennyezi a levegőt, mint az egyéb szenek. Különösen a rendkívül egészségkárosító részecskekibocsátás növekedhet, a tüzelőberendezéseket, kéményeket pedig a felszabaduló kén-dioxid teszi tönkre. A zöldszervezet ezért azt javasolta, hogy – a német gyakorlathoz hasonlóan – a kormány tiltsa be a lignit égetését, azonban ez eddig nem történt meg. Ha a kormány tényleg betartja ígéretét, újabb lépést teszünk a Balkán felé.
