Átverésből botrány
Tulajdonképpen egy óriási átverésről van szó, melyet a Harvard Egyetem tudományos újságírója, John Bohannon hajtott végre és a híres lapban hozott nyilvánosságra. Az Asmarában (!) működő nem létező Wassee Orvosi Intézet kitalált biológusa, Ocorrafoo Cobange nevében egy zuzmóból kivont – és már emberi kipróbálás előtt álló – rákellenes molekula daganatsejtölő hatásáról készített cikket, és ezt 304, úgynevezett nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratnak küldte el megjelentetésre.
Mielőtt továbbmennénk, néhány szót erről a nyílt hozzáférésről. A tudományos előmenetelhez elengedhetetlen szakmai publikációkat a kutatók a világon mindenütt lehetőleg minél jobb nevű folyóiratoknak küldik el. Ezekhez azonban nyomtatott vagy online változatban csak pénzért lehet hozzáférni. A legjobb folyóiratokéhoz, mint a Science vagy a Nature, nem is kevésért. Miután egyre kevesebb egyetem és kutatóintézet hajlandó előfizetni az összes fontos szakmai lapra – a tudományos közvélemény hathatós támogatásával –, mind több úgynevezett szabad hozzáférésű folyóirat alakult, melyek tartalmukért nem kérnek pénzt. Úgy tűnik azonban, a publikálásban sincs ingyenebéd!
Nos, Bohannon minden valóságalapot nélkülöző és számos nem is olyan mélyen elrejtett hibát tartalmazó cikkét 255 folyóirat első körben befogadta, 157 közlésre alkalmasnak ítélte, és csak 98 utasította vissza. Amelyek viszont beígérték a cikk leközlését, ezért megfelelő díjat kértek. A világon jelenleg működő 8250 nyílt hozzáférésű folyóirat zöme ugyanis mára épp az ilyen összegekből tartja fenn magát. Ezzel mondjuk nem is lenne baj, ha e folyóiratoknál is lenne olyan szűrő, mint az úgynevezett peer review rendszer, mely külső értékelést jelent. A magukra valamit adó szakfolyóiratok szerkesztői a beérkező közleményeket két-három névtelenségben maradó független szakértőnek küldik ki lektorálni. Ezt a rendszert persze sokan – némileg – joggal kritizálják, ám teljes hiánya – mint Bohannon esete kapcsán látható – nagy hibákhoz vezet. Az is igaz viszont, a hamis tanulmányt mérlegelésre befogadott 255 folyóirat 40 százalékánál, 106 lapnál volt ilyen szűrő, ám ezek 70 százalékát így is sikerült átverni. Egyedül a talán legnevesebb nyílt hozzáférésű lap, a PLOS One utasította vissza két héten belül a közleményt. Hogy a többieknél a szakmai éberségnek még a minimuma is hiányzott, jól mutatja, hogy Bohannon közleménye szerint ugyan a hatóanyag mind nagyobb dózisai egyre jobban pusztították a ráksejteket, ám a mellékelt adatokból hiányzott bármiféle dózisemelés. Ugyanez vonatkozott a szöveg alapján még jobban pusztuló, besugárzásnak kitett sejtekre, az adatokban ugyanis besugárzás sem szerepelt. Végül a cikk hamarosan kezdődő humánkísérletekről szólt, miközben semmilyen ilyenkor kötelező gyógyszerbiztonsági vizsgálatról nem tett említést.
Jellemző, hogy az egyre növekvő számú engedékeny folyóiratok zöme a Balkánon, Indiában vagy Nyugat-Afrikában volt bejegyezve, sokuk földrajzi elhelyezkedését pedig amúgy is homályos tartalmú honlapjaikról sem lehetett kibogarászni. A Bohannon cikkét közlő egyik lapot birtokló, Indiában bejegyzett (s az ötmilliárd dolláros évi forgalmú holland Kluwer által 2011-ben felvásárolt) cégnek, a Medknow-nak, mely ma az egyik legnagyobb szereplő a nyílt hozzáférésű piacon, több mint 270 hasonló lapja van. A Science-cikk annak is utánajárt, hogy az ilyen lapok szerkesztői sokszor eldugott egyetemek sosem hallott professzorai. Akad ilyen lap persze az USA-ban is, de egyiknek a címéről például kiderült, a bejegyzett helyen autópálya-kereszteződés található.
A tudományban nem ez az első hasonló átverés. A New Yorki Egyetem fizikusa, Alan Sokal 1996-ban a Social Text nevű, társadalomtudományi cikkeket közlő folyóiratot verte át hamis közleményével, szerb kutatók pedig épp a múlt hónapban ejtettek át egy román metallurgiai szakfolyóiratot. Bohannon azonban a nyílt hozzáférésű lapok egésze elé állít tükröt. A nyílt hozzáférésű tudományos kiadók szövetségének elnöke, Paul Peters a Guardianben állítja, az eset nem magára a rendszer alapjaira, mintsem a kontroll hiányosságaira nézve állít ki rossz bizonyítványt. Szigorú ellenőrzést helyezett kilátásba, és a megfelelő szűrés nélkül dolgozó folyóiratok kizárását ígérte.
A Stanford Egyetem egyik szakértője szerint némi hanyagság a hagyományos kiadói politikát folytató lapoknál is előfordulhat. Maga a Science is leközölte 2004-ben az első emberi őssejtekkel történt klónozásról szóló cikket, melyről később kiderült, hogy hamis. Három éve ugyanitt jelent meg az anyagcseréjükhöz mérgező arzént használó baktériumokról szóló anyag, melyet a kutatók később erősen kritizáltak, és végül kiderült, a lektoroknak annyira tetszett a szöveg, hogy elsiklottak annak hibái fölött.
