Negyedmilliárd a legjobbaknak
Azt pontosan még nem tudni, hogy melyik nap ismertetik az irodalmi Nobel-díjas kilétét, de valószínűleg ez a nap a csütörtök lesz. Pénteken a Nobel-békedíj nyertesét közlik, a rá következő hétfőn a közgazdasági díjazott nevét hirdeti ki a média. A díj presztízse nem, ellenben az elismeréssel járó összeg tavaly ötödével csökkent a Nobel Alapítvány túlköltekezése miatt.
A helyzet azóta sem javult, ezért idén is nyolcmillió svéd koronát (forintban durván negyedmilliárdot) kapnak a díjazottak – illetve amennyiben megosztva adják, akkor felezik, harmadolják a pénzt (legfeljebb három nyertese lehet egy kategóriának). A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló, Alfred Nobel alapította, aki 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai, valamint az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel kiérdemli a díjat.
1968-ban egészült ki a sor a közgazdasági Nobel-emlékdíjjal, amit a Svéd Királyi Bank hozott létre alapításának 300. évfordulóján – az első közgazdász-elismerést 1969-ben hirdették ki. Eddig 555 Nobel-díjat osztottak ki – a legtöbbször, 106 alkalommal a fizikait ítélték oda, a legkevesebbszer a közgazdaságit, mindössze 44 alkalommal. (1940-től 1942-ig szünetelt a díj osztás, 1916-ban csak az irodalmi Nobel-díjat adták át.) 1901 és 2012 között összesen 862 elismerést osztottak ki, ebből 838-at kutató, író, közgazdász, politikus és aktivista kapott, 24 díjat valamilyen szervezet.
Mégis csupán 834 ember és 21 szervezet mondhatja el magáról, hogy Nobel-díjas. Az eltérés oka, hogy van, aki kétszer – például Marie Curie 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai –, és van szervezet, a Nemzetközi Vöröskereszt, amely három alkalommal is átvehette az elismerést. Mindössze 44 hölgyet érdemesítettek a díjra 1901 óta – tavaly egy sem kapott. Közgazdasági Nobel-díjat eddig egyetlen hölgy vehetett át (Elinor Ostrom 2009-ben), s a fizikait is mindössze ketten, a kémiait négyen érdemelték ki.
A statisztikák böngészéséből az is kiderül, hogy a díjazottak átlagéletkora az odaítélés évében 59 év volt. A legfiatalabb nyertes, Lawrence Bragg mindössze 25 éves volt a díj bezsebelésekor, míg a legidősebb, Leonid Hurwicz munkásságát 90 éves korában díjazták. Mindössze ketten utasították el a díj átvételét. Jean-Paul Sartre, az 1964-es irodalmi kategória győztese, illetve az 1973-as békedíjas Le Duc Tho vietnami politikus. A különböző források a magyar Nobel-díjasok számát tíz és tizenhat közé teszik. Egy példa az eltérésre: az 1902-ben Budapesten született, 1963-ban fizikai Nobel-díjjal elismert Wigner Jenőt a Nobel-bizottság honlapja osztrák-magyarnak titulálja.
Bármelyik számot is tekintjük igaznak, hazánk a húsz legtöbb kitüntetettet adó ország közé tartozik. (A legtöbb díj amerikai, brit és német polgároknak jutott.) A magyarok többsége a díj odaítélésekor külföldön dolgozott, kivételt ez alól Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre jelentett. Szent-Györgyi, akit 1937-ben a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért orvostudományi díjjal jutalmaztak, a díj odaítélésekor a Szegedi Egyetem tanára volt. Kertész Imre, a 2002. évi irodalmi kategória kitüntetettje a Sorstalanság című, 1975-ben megjelent kötetével érdemelte ki az elismerést.
Azt legfeljebb jósolni lehet, hogy ki nyerhet idén. A Ladbrokes fogadóirodánál Haruki Murakami a legesélyesebb az idei irodalmi Nobel-díjra, Nádas Péter győzelme esetén sem fizetnek túl sokat, mások szerint az amerikai írónő, Joyce Carol Oates futhat be. A 2012-es orvosi-élettani Nobel-díjat John B. Gurdon brit és Shinya Yamanaka japán kutató kapta felnőttsejtek embrionális sejtekké való „visszaprogramozásáért”. Falus András genetikus úgy érzi, hogy az idei nyertes a neurobiológiai témakör tudósa lehet – és ebben az esetben magyar díjazott sem lehetetlen.
Perczel András kémikus azt reméli, idén talán a világnak egy hozzánk közelebb eső felén alkotó kutatóra esik a választás. A szakterület lehetne a szerves kémia, hiszen 2011-ben inkább szervetlen és krisztallográfia, míg 2012-ben igazi fehérjetudomány és biokémia, nevezetesen a G-fehérje kapcsolt receptorok eredményes kutatása kapcsán adták a babérkoszorút. Persze Pallasz Athéné mellett Tükhé, a szerencse istennőjének is nagy szerep jut a bölcs döntés meghozatalában.
Patkós András fizikus szerint oly mértékben elfogadott, hogy a genfi gyorsítóban talált részecske azonos a Higgs-részecskével, hogy ezt a fizikai Nobel-díj bizottságának is látnia kell. Ha most nem adják oda, akkor soha. A modern fizika legkeresettebb részecskéjének létezését az idén 84 éves brit Peter Higgs jósolta meg. Napokon belül kiderül, hogy kinek volt igaza, és ki tévedett.
