Az enyhén meghajlított, keskeny, hosszú csiszolókat szarvasbordából készítették, és feltehetően az állati bőröket tették tartósabbá, lágyabbá és vízállóbbá velük. A kifinomult eszközök fajunk, a mai ember Európába érkezte előtt készültek, vagyis a Neander-völgyi ember nem a mai embertől leste el készítésüket.

Ez tehát az egyetlen olyan eszköz, amelyet ma is használunk, de igazolhatóan a Neander-völgyiek találmánya.

A polírozó elkészítése nagy szakértelmet feltételez, mivel a célra a legmegfelelőbb anyagot használták fel. A csont kemény, de rugalmas, bőrkikészítésre jóval alkalmasabb a kőnél, amely merevsége miatt kiszakíthatja az anyagot, és a kezet is megvághatja – nyilatkozta Shannon McPherron, a lipcsei Max-Planck Intézet munkatársa a LiveScience-nek kutatásáról, amelynek eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) szakfolyóiratban tették közzé.

Marie Soressi kutatásvezető, a Leiden Egyetem munkatársa találta meg az első nagyobb polírozótöredéket a délnyugat-franciaországi Pech-del’Azé-barlangban. A lelőhelyen 51 000 éve ott élt Neander-völgyi gyermek koponyája és egyéb Neander-völgyi lelet került elő, de nyoma sincs annak, hogy a mai ember is lakta volna a barlangot.

Nem sokkal később a McPherron vezette kutatócsoport 35 kilométerrel távolabb, Abri Peyronyban egy szikla alatt három hasonló, de kisebb, töredékes polírozót fedezett fel. A szénizotópos mérések az eszközök korát 41000-48000 évesre tették.

A kisebb polírozókat feltehetően gím- vagy rénszarvasbordából készítették. Mindegyik polírozó végét lekerekítették, és egyik oldaluk fényesre volt csiszolva. A másik oldalhoz viszont nem nyúltak, meghagyták eredeti állapotában. A polírozók 20-40 centiméter hosszúak lehettek – mondta el Soressi a LiveScience-nek.

Az előkerült legnagyobb töredék, egy nyolc centiméter hosszú darab hegyén jól látható a használat során keletkezett kopásnyom. A kutatók elkészítették a leletek másolatát és kipróbálták, hogy a száraz bőrt meg lehet-e lágyítani velük. Sikerrel jártak és a másolatok hegyén hasonló kopásnyomok keletkeztek, mint amiket az eredetiken megfigyeltek, ám kiderült az is, hogy a kisebb hegyek az erősebb nyomásra könnyen letörhettek.

Már korábban is kerültek elő Neander-völgyi ember által készített eszközök, de ezek az elsők, amelyek igazi szaktudással, a megmunkálandó anyag, a csont szakismeretével készültek.

Chris Stringer, a londoni Natural History Museum paleoantropológusa szerint elképzelhető persze az is, hogy a Neander-völgyi a Közel-Keleten leste el a mai embertől a polírozó készítésének trükkjét, és aztán elterjesztette Európában ismeretét, de valószínűbb, hogy ő maga találta ki. Ami megint csak arra mutat, hogy ideje felülbírálnunk a Neander-völgyiekről kialakított képünket. Nekik fajunkénál nagyobb agytérfogata volt, képesek voltak nehéz körülmények között is életben maradni, összetett társadalomban éltek, és eszközöket készítettek. „Egyáltalán nem voltak hülyék” – nyilatkozta az új felfedezés kapcsán Stringer a The Guardiannek.