A Sony például újabban szemüveg formájú személyi megjelenítőkben gondolkodik, és ezzel az elképzeléssel egyáltalán nincs egyedül a szektorban. A japán gyártó számára a lapos tévék amúgy sem sikertermékek (a vállalat két éve stabilan veszteséges, elsősorban a tévépiacon elszenvedett kudarcok miatt), ráadásul a cégnek régóta nincs olyan emblematikus gyártmánya, amilyen anno a Walkman volt, illetve amilyen jelenleg az Apple-nek az iPhone vagy a Google-nak a Google Glass. A nagy dobás pedig talán éppen az a 3D-s személyi megjelenítő lehet, amelyről éppen az IFA-n érkezett az első hivatalos bejelentés. A szemüvegként – vagy még inkább fejpántként – viselhető eszköz az előttünk levő térbe vetíti a virtuális térbeli képet, valahogy úgy, ahogyan a Csillagok háborújában a „3D-projektor”, és a legkézenfekvőbb alkalmazása a 3D-s filmek nézegetése, de – ha beválik – még másra is jó lehet.

A HMZ-T3W kódnevű készülék a gyártó szerint sokkal jobb bármilyen tévénél: inkább olyan, mintha egy mozivásznat vinnénk mindenhova magunkkal. Az illúzió, amelyet létrehoz, egy 20 méteres távolságban levő 19 méter széles filmvászon képének felel meg. Maga az eszköz kényelmi és optikai értelemben is sokféleképpen állítható, így elvileg mindenki a saját fejformájára szabhatja, akkor is, ha esetleg szemüveget vagy kontaktlencsét visel. Magában a szemüvegben két 1280×720 pixeles OLED panel dolgozik, amelyeket 45 fokos látószögben nézhetünk (mivel a berendezés velünk együtt mozog, ennél nagyobb betekintési szögre nincs szükség). Nemcsak megjelenítésre, hanem eszközvezérlésre, illetve szövegek, információk, utasítások bevitelére is alkalmas: ha éppen nem filmet nézünk, hanem számítógépes monitorként használjuk, szemmel kezelhető virtuális billentyűzetet és egeret is elénk tud rajzolni. Az első tesztalanyok lenyűgöző képminőségről és hangélményről számoltak be, zavaró jelenségekről (szédülés, fejfájás, szemfáradás) egyelőre nincs szó a hírekben.

A szemüveg WirelessHD-képes, azaz vezeték nélkül tudja fogadni a HD-felbontású filmeket. Természetesen nemcsak a kép, hanem a hozzá való hang is térbeli, erről egy 7.1 csatornás Virtual Surround hangrendszer gondoskodik (vagyis a filmet úgy látjuk és úgy halljuk, mint a jobb mozikban).

A HMZ-T3W vezeték nélküli üzemmódban – amikor mondjuk az okosmobilról vagy játékkonzolról játssza le a filmet – három órát bír (ha pedig merülni kezd, a mobilról vagy laptopról/tabletről is tölthető), de ha egy otthoni lejátszóhoz kötjük HDMI-kábellel, akkor hét óráig is kitart, persze ilyenkor akár folyamatosan tölthetjük is az akkut.

A Sony sokat remél az újdonságtól, és a vállalat eladási statisztikái sem állnak túl jól, ezért nem várnak sokáig a bemutatóval: a tervek szerint novemberben már a boltokban lesz a 3D-s videoszemüveg, ami azt jelenti, hogy a karácsonyi szezon legelejétől kapható lesz. Az ára 1300 font, illetve 2000 dollár körül alakul majd, ami forintban, az itteni adókat is hozzászámolva, legalább 600-700 ezer forintot jelent. Ez mindenképpen több a Google Glass 1500 dolláros áránál, amit annak figyelembevételével érdemes mérlegelni, hogy mindkét eszköz viselhető kijelzőnek számít – a Google-é nem 3D-s, viszont a funkcióit tekintve „okosabb”, mint ami a Sony szemüvegéről eddig tudható.

Amúgy a piacon jelenleg is többféle 3D-s videoszemüveg kapható többnyire „névtelen” gyártóktól, de létezik kifejezetten iPhone-okhoz (igaz, nem az Apple-nél) készült verzió is. A nagy márkák közül mindenképpen a Sony lesz az első, és még az sincs kizárva, hogy a „sétáló filmvászon” ugyanúgy bejön neki, mint harminc éve a sétálómagnó.

Az előttünk levő térbe vetíti a virtuális háromdimenziós képet