Egészen a közelmúltig azt sem tudtuk, hogy tó lehet a vastag jégmezők alatt – az eddig feltérképezett 150 sarkvidéki tó közül a legnagyobbat, a Vosztok-tavat is csupán 1994-ben határozták meg. Hogy akár több kilométeres mélységben, hidegben és teljes sötétségben is lehet élet, éppen e jeges állóvíz felfedezése óta izgatja a kutatókat.

Az Antarktiszon az oroszok, az amerikaiak és a britek jutottak legmesszebb a jég alatti élet titkainak feltárásában. A legújabb eredménnyel a Brit Antarktisz Vizsgálat (BAS) nevű projekt tudósai szolgáltak: a csapat a jégpáncél alatt élő ősi mikroorganizmusok után kutatva fúrt le a Vosztok-tónál jóval könnyebben megközelíthető, 1,5 kilométer széles és ugyanilyen hosszú, 2000-ben felfedezett Hodgson-tó mélyére, mely az antarktiszi félsziget mentén egy szigeten található. Ezt a tavat több mint 400 méter vastag jég borította az utolsó jégkorszak végén, napjainkban azonban a rohamosan melegedő klíma miatt csupán 3-4 méter vastagságú jég lepi. A britek előbb átfúrták a néhány méteres jégréteget, majd megcélozták a 93 méter mély tó alján lévő üledéket. Az iszap felső néhány centiméteres rétegében nem találtak semmi különöset, azonban amikor a fúró 3,2 méter mélyre ért, különleges világra bukkantak. A Sciencedaily.com honlap beszámolója szerint olyan mikrobákra leltek, amelyekről utólag beigazolódott, hogy százezer éve folyamatosan léteznek a tóban.

David Pearce, a kutatás vezetője számára az igazi meglepetést a biomasszát alkotó élőlények sokszínűsége okozta – számos életforma eddig ismeretlen volt a tudósok előtt. „Azt már tudjuk, hogy ilyen extrém körülmények között akár százezer éven keresztül létezhet élet, most már csak azt kell megérteni, hogy miként.” Az iszapban nemcsak jelenleg is élő, hanem egykoron létezett élőlények DNS-maradványait is fellelték. (Tavaly egy másik brit csoport nem járt ilyen sikerrel – az Ellsworth-tó titkait fürkésző kutatók technikai problémák miatt felhagytak a fúrással.)

Néhány hónapja amerikai és orosz kutatók is bejelentették, hogy számos ősi mikroorganizmust, baktériumot találtak a Déli-sark jégpáncélja alatt elterülő Willans- és Vosztok-tóból vett vízmintákban. A bevezetőben említett Vosztok-tóban kutakodó oroszok például meglepően sokszínű életközösségre leltek: több mint 3500 élő szervezet DNS-ét mutatták ki a 3400 méteres mélységből származó vízmintákból – a túlnyomó többség baktérium volt, de találtak néhány más egysejtű, illetve többsejtű szervezetet, köztük gombákat. Az életnek ez a nem várt kavalkádja alaposan meglepte a kutatókat, hiszen előzetesen azt várták, hogy semmit sem találnak a 250 kilométer hosszú és 50 kilométer széles, helyenként csaknem négy kilométer vastagságú jégpáncéllal fedett tóban. (Feltételezések szerint a hatalmas édesvizű tó több mint 14 millió éve el van vágva a külvilágtól.)

Az Antarktiszon egykoron virult az élet, a szárazföldi jégtakaró csupán 33,6 millió évvel ezelőtt keletkezett –jelentette be idén tavasszal az Andalúziai Földtudományi Intézet (IACT) kutatóexpedíciója. A kor meghatározását a különböző mélységekből származó üledékminták lenyomatai tették lehetővé. A Déli-sarkvidék jégbe fagyása előtt az Antarktiszon nagyszámú planktonfaj élt, míg az eljegesedés meg nem tizedelte őket. Csak azok maradtak meg, amelyek képesek voltak az új, mind hidegebb éghajlat alatt élni.

A britek legújabb felfedezése kellő okot szolgáltat arra, hogy az antarktiszi jégtakaró alatt lévő tavak titkait mielőbb feltárjuk. Az olvadó jégmezők alól ugyanis hamarosan kibukkannak, s emiatt elszennyeződnek az eddig évezredeken át elszigetelt tavak. A kutatások hozzásegíthetnek annak megértéséhez, hogy más bolygókon milyen extrém körülmények fennállása esetén létezhet elvileg az élet. Például a Marson vagy éppen a Jupiter holdján, az Európán.

A Hodgson-tó az U alakú sziklák között helyezkedik el a jég alatt