Tolvajkergetés a Facebookon
A károsultak a közösségi médiát jól ismerő, abban dolgozó bloggerek, akik csavartak egyet a megszokott „ellopták, ki látta?” témájú, közhelyes hirdetményszövegen. Így történt, hogy a médiában jól eladható eseményhez még hozzátettek egy kis játékot is, amelyet azonban teljesen komollyá tett a felajánlott százezer forintos jutalom. Az ötlet bevált, egy játékos bejelentésére egy nap alatt előkerült a jármű, csak kisebb károk érték. Az oldal azóta is ellopott autók képeit és információit közli, de már korántsem ilyen hatékonysággal.
Lehet, hogy ez a megoldás csak médiahack volt, vagyis egy jól álcázott reklámfogás, mindenesetre rávilágított egy jelenségre: a „közösségi nyomozásra”. A bűncselekmények károsultjai sokszor megosztják az esetről rendelkezésükre álló információkat, fotókat, és a facebookos ismerőseik, barátaik segítségét kérik az elkövetők vagy értékeik megtalálásához. Emellett megjelennek ilyenkor a hamis tényekből vagy előítéletekből kiinduló állítások, megosztások terjesztései is, amelyeket szintén ellenőrzés nélkül, saját véleményüket tényként közölve terjesztenek a facebookozók.
A jelenség egyre jobban terjed, nevezhetnénk akár „közösségi nyomozásnak” is, de mégsem tesszük. Az ORFK kommunikációs osztálya szerint ezekben az esetekben „kifejezetten szerencsétlen a közösségi nyomozás kifejezés használata. Számos későbbi félreértés elkerülhető használatának mellőzésével, ezért inkább a közösségi információcsere kifejezést használjuk.” A nyomozó hatóság képviselője szerint a közösségi információcseréről a rendőrségnek általában nincs tudomása.
Ezek tárgyukat és céljukat illetően sokfélék lehetnek, ezért azt, hogy egy-egy konkrét ügyben az állampolgárok közösségi hálón folytatott adatgyűjtése, információcseréje segíti-e a nyomozást, kizárólag a konkrét ügy ismeretében lehet eldönteni. Általánosságban, ha a sértett vagy bárki más egy adott ügyben érdemi információkkal vagy adatokkal rendelkezik, és azokat megosztja a rendőrséggel, segíti a rendőrség munkáját, feltételezve, hogy az állampolgárok interneten végzett „nyomozása” törvényes kereteken belül marad, és érdemi információk megszerzését eredményezi.
Adódik a kérdés, hogy akkor hogyan lehet legálisan érdemi információkat szerezni a közösségi háló és egyéb innovatív eszközök használatával egyszerű állampolgárként? Vezda László, az Autovadasz.hu oldal főszerkesztője évek óta civilként, de informatikai megoldásokat használó közösségi eszközökkel vesz részt az ellopott járművek felkutatásában. – Az általunk is évek óta használt Facebook-oldal, az Autóvadász – az ingyenes alkalmazás az egyik legjobb terepe az ilyen irányú közhasznú munkának. Nagy előnye, hogy segítségével anyagi befektetés nélkül több ezer, de néha több százezer emberhez is eljut egy-egy felhívásunk. Azt tapasztalom, hogy e kezdeményezés mintájára sorra hoznak létre hasonló nevű csoportokat és oldalakat a Facebookon – foglalja össze az előnyöket Vezda László.
De azt is jelzi, hogy nem ilyen idillikus a kép. A több emberhez eljutó hirdetésekre lecsaptak a csalók is, és előfordul, hogy a közösségi oldalakon kétségbeesésükben minden adatukat megadó károsultaktól gyors megoldást kínálva csalnak ki pénzt, a törvényi kiskapukat kijátszva. Vezda lapunknak elmondta: „Facebook-oldalunkat összekapcsoltuk az Autovadasz.eu weboldallal és kiegészítettük az ingyenesen letölthető, hasonló nevű mobiltelefonos alkalmazással. Úgy érzem, ez jelen pillanatban bőven elegendő tér a témában érintettek, illetve az érdeklődők megszólítására.
Sokan nem tudják, hogy a Magyarorszag.hu oldalon regisztrált ügyfélkapuval rendelkező állampolgárok bármikor lekérhetik a hivatalos adatbázisból egy-egy jármű adatait (tulajdonost, színt stb.), tehát ezzel is körültekintőbbek lehetnek egy-egy adásvétel során. Érdemes lesz figyelni a Országos Civil Biztonsági és Bűnmegelőzési Műhely most körvonalazódó megoldásaira is, amelyekben a közösségi média is szerepet kap.
Az angol és finn példa nyomán elsősorban az úgynevezett közösségi bűnmegelőzést szeretnék elterjeszteni tudatosan egymásra figyelő felhasználókkal és a közállapotokat felmérő biztonsági szakemberekkel. Az elhivatott, volt rendőrökből is álló szervezet például az EU által is ajánlott helyi biztonsági audit elkészítésével állítaná fel az adott településen teendő lépések sorrendjét. Bővebben erről a Facebook-oldalukon és a Rendészeti Megelőzési Társaság www.remet.hu címen található honlapján lehet olvasni.
