A galaxisokat a csillagászok alakjuk, csillagszerkezetük és aktivitásuk szerint osztályozzák. Alakzatuk lehet elliptikus, spirális vagy szabálytalan, a csillagok egy része spirálkarokban, egy központi fekete lyukat tartalmazó mag körül, illetve a középpont felé sűrűsödő elliptikus alakzatban helyezkedhet el. Ez a beosztás érvényes a legutóbbi nyolcmilliárd évben keletkezett galaxisokra. Az űrtávcsővel szerencsére mintegy 11milliárd évig visszamenőleg lehet észlelni a galaxisokat.

A csillagászok meglepő felfedezést tettek, amikor a korábbi 2,5-3 milliárd év objektumait vizsgálták. A nyolcmilliárd évnél korábbi galaxisok egy része intenzív csillagképződést mutató elliptikus, lencse vagy szabálytalan alakú kék galaxis, másik része pedig a jelenlegiekhez hasonló vörös galaxis, amelyben már kevés új csillag képződik.

A másik érdekes fölfedezés, hogy a korai galaxisok között sokkal kevesebb a Tejútrendszerhez hasonló méretű. A Hubble infrakamerája a nagyon távoli, halványabb objektumok esetén a látható fényt rögzíti a vöröseltolódás miatt. Ennek következtében a távoli galaxisok ultraibolya, nagy energiás sugárzása látható szabad szemmel a távcsőben.