A 2015. április 14-ig tartó projekt szakmai célja a lézereken alapuló kutatási módszerek és fényforrások megismertetése a hazai természettudományi területeken dolgozó kutatókkal.

Július elején Szegeden nyilatkozta Szabó Gábor, az egyetem rektora, hogy a közel 400 munkahelyet létesítő szegedi szuperlézer egyik célja a lézertechnológia, biológia, fizika, informatika területén dolgozó tehetséges magyar szakemberek hazacsábítása, hogy minél több magyar tudós dolgozzon a világviszonylatban is egyedülálló szegedi kutatóközpontban. A lézerfizikus szerint több Szegeden végzett tehetséges fizikus – az ELI vonzerejének is köszönhetően –már hazatért.

Lehrner Lóránttól, a beruházást előkészítő ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől tudjuk, hogy folyamatban van a lézertechnológiára vonatkozó közbeszerzési eljárások előkészítése; ezek kiírása a közeljövőben várható. Minthogy a szegedi ELI-ben működik majd a világ csúcsintenzitású lézereinek egyike, ezért technológiában is a csúcsközeli cégekkel kell dolgozni. Rendkívül magas minőségbiztosítási követelmények vannak az egyes lézerek beszerzésénél, ezeknek a nagyvilágban is csak néhány cég tud megfelelni. Egyedi fejlesztésű és speciális optikai berendezésekről van szó, melyeknek számottevő részét –és ez nem kritika az ilyen egyedi technológiánál – nem fejlesztik/gyártják Magyarországon. Bármennyire is jó lenne, ha minél több magyar cég bekapcsolódna a beszállításba, a világszínvonalú technológia követelményeinek kevés felel meg közülük.

Amiből az következik, hogy a tudományos bázis kiépítésében, felszerelésében nemigen rúgnak labdába a magyar cégek. Ezt a véleményt erősítette meg a HVG-nek nyilatkozó szegedi rektor, aki szerint „örülnénk a magyarnak, de nem mindenáron. Megvesszük a magyar paradicsomot, de csak akkor, ha nem rohadt.” A minőség mindennél fontosabb, gyenge minőségű alkatrészekkel nem működhet az ELI. Annak a magyar cégnek viszont, amely képes megfelelni a minőségi követelményeknek, minden támogatást meg kell adni. A probléma az, hogy a szóba jöhető magyar vállalkozások nem képesek megfizetni a minőségbiztosítási költségeket.

Osvay Károly, az ELI tudományos csoportjának vezetője, ahogy a HVG-nek, úgy lapunknak is a fotonikai ágazatot – amely az optikai eljárások alkalmazási lehetőségeit vizsgálja az információ továbbításában, tárolásában és feldolgozásában – említette ígéretes területként. Ezen a téren a magyar vállalkozások kiválóak, de nem elég tőkeerősek ahhoz, hogy a minőségbiztosítási feltételeknek megfeleljenek. Mégis szükség lenne a részvételükre, mivel a fotonikai iparág évről évre az egyik leggyorsabban növekvő szektor, dinamikusabban fejlődik az elektronikai és a számítástechnikai ágazatnál is.

A 2013. február eleji kormánydöntés alapján a 2007–2013 közötti uniós pénzügyi ciklusban nettó 37 milliárd, míg a 2014–2020-ig tartó következő fázisban nettó 24,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre. A nettó beruházási összeg 15 százaléka magyar önrész, 85 százaléka pedig uniós támogatás. A szegedi kutatásokhoz három nagyobb, valamint két kisebb lézerberendezés beszerzése szükséges. A szegedi szuperlézer impulzusainak majdani csúcsteljesítménye a Föld elektromos erőműveinek összteljesítményénél ezerszer nagyobb lesz (ez a teljesítmény nagyon-nagyon rövid idejű impulzusokhoz tartozik). Az 5-ös főútmelletti tízhektáros területen a beruházás keretében összesen négy épületből álló komplexum épül fel. Az A épületben tíz laboratóriumot alakítanak ki, valamint további öt helyiség ad otthont a három nagy és a két kisebb lézerrendszernek.

Jelenleg a kivitelezési közbeszerzési eljárás folyik, vagyis még nem lehet tudni, hogy mely vállalkozások nyerik el az építési munkálatokat. A beruházás első ütemének – az épületeknek – azonban 2015 nyarára el kell készülnie, míg az első lézereket 2015 végén szerelik be. A tudományos berendezések szállítása és beüzemelése a tervek szerint 2017 végére történik meg teljesen.

A központ főbejárata fantáziaképen