A testünkben kutató Google
Interaktív, időben-térben mozgatható, és térhatású élményt nyújt a felhasználóknak az emberi testről készült felvételekkel az a program, amelyet ma még elsősorban az orvosképzésben használnak, de a belátható jövőben az érdeklődő laikusoknak is hasznos és tanulságos lehet. – A 4D Anatomy nevű szoftver leginkább a földet virtuálisan bejárhatóvá tevő Google Earth programhoz hasonlítható – magyarázza a szoftver fejlesztője, Balogh Attila, az Országos Idegsebészeti Intézet idegsebész szakorvosa. A rendszer működését legjobban úgy érthetjük meg, ha megfigyeljük, hogyan készül a digitális modell.
A valódi emberi szerveket (preparátumokat) anatómusok bontják alkotóelemeikre, miközben egy egyedi berendezés – a magyar találmány fő eleme – segítségével sok irányból lefényképezik őket. A magyarországi sajátosságok – mindenekelőtt az elegendő fejlesztési források és a megfelelő felszerelés hiánya – kreatív megoldásra sarkallta a feltalálót: korábban arizonai tanulmányútja alatt dolgozott egy közel egymillió dolláros, majdnem másfél tonnás robotmikroszkóppal, ennek pótlására fejlesztették ki munkatársaival a mindössze ötven kilogrammos, asztalnyi méretű és jelentősen olcsóbb, de egyedülállósága miatt mégis felbecsülhetetlen értékű berendezést.
A készülékkel beszkennelik a preparátumot, az így elkészített fotorealisztikus rekonstrukción az adott szerv vagy testrész legapróbb részleteit is bármely szögből tanulmányozni lehet. A NeuroArc nevű eszközt Kutor Lászlóval, az Óbudai Egyetem tanszékvezető mérnökével közösen fejlesztették ki, az elkészült fotókat a 4D Anatomy szoftver segítségével illesztik össze és jelenítik meg, a szoftvert Máthé János, a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett informatikus mérnök vezetésével programozták erre a célra.
A fej-nyaki régió szimulációs modelljei mellett már a mellkas, a has és a medence régiójának interaktív rekonstrukciója is rendelkezésre áll. Az év végig szeretnék kidolgozni a teljes emberi test szimulációs modelljét. A program a hétéves kutató-fejlesztő munka alatt meglehetősen kapóssá vált: az előfizetéssel elérhető programot a Stanford Egyetemen, a heildelbergi orvosi egyetemen és a budapesti Semmelweis Egyetemen is használják az orvosképzésben. A magyar feltaláló résztulajdonosként alapítója lett egy amerikai–magyar vegyes vállalkozásnak, amely a 4D-s anatómiai platformot fejleszti és forgalmazza.
A trendekhez való igazodás jegyében azon is dolgoznak, hogy a jelenleg windowsos szoftver mobil platformokon, elsősorban iPaden, iPhone-on és Androidon is elérhető legyen. A jövő orvos-beteg kapcsolatában is felhasználható lesz a program: az orvos ennek a szemléltetőeszköznek a segítségével lényegesen könnyebben el tudja magyarázni a tervezett beavatkozás, műtét menetét, illetve a lehetséges kockázatokat (ehhez az kell, hogy a beteg maga is megjeleníthesse a virtuális testmodellt, lehetőleg a saját eszközén).
Orvosok és gyógytornászok a megmondhatói, hogy milyen kevés ismerettel rendelkezünk saját testünk felépítéséről, működéséről, pedig erre a tudásra nagy szükség lenne – ebben is segíthet a program. A másik fejlesztési irány a kórosan elváltozott szervek szemléltetése. A dohányzástól megbetegedő tüdőt vagy a daganat fejlődését bemutató interaktív, fotorealisztikusan megjelenített folyamatot fel lehet használni az orvosok, egészségügyi személyzet képzésén túl arra is, hogy az internetes kapcsolattartással elérhető úgynevezett e-pácienseket a tudatosabb, egészségesebb életmód irányába tereljék az orvosok.
A szakértő csoport által kifejlesztett NeuroArc berendezéssel a közelmúltban beszkennelték a győri hermában őrzött Szent László-ereklyét, és a technika segítségével rekonstruálták a több száz éve halott uralkodó koponyáját, amely immár térhatásban is megszemlélhető és „körüljárható”. A 4D Anatomy beleilleszkedik az emberi test virtuális leképezésével foglalkozó programok sorába. A magyar program a valóságos preparátumokból történő kiindulás miatt különleges. Ha megnézzük a többi programot, kétféle változatot láthatunk: a képalkotó berendezések képét felhasználó és az animációkon alapuló testbemutatókat.
Lapunkban februárban mutattuk be azt a svéd fejlesztést, amely az emberi testről alkotott CT- és MR-felvételekből alkotja meg a teljes emberi testi képeket. Ezeket speciális megjelenítő eszközökön lehet bemutatni: nagyobb méretű asztali érintőképernyőkön vagy hordozható digitális kijelzőkön. És végül léteznek olyan programok is, amelyek rajzok alapján, orvosok és grafikusok együttműködésén alapuló animációval könnyítik meg az emberi test virtuális felfedezését (ilyen például a Cyber-anatomy.com oldalon elérhető alkalmazás).
Ebbe a sorba illeszkedik a tavaly nyáron Google Body Adventure néven ismertté vált projekt: az emberi test kalandos felfedezését lehetővé tevő online, 3D humánanatómiai atlasz. Használatával az emberi test modelljét úgy járhatjuk be, mint a Google-térkép alkalmazásával egy-egy földrajzi helyet vagy várost. Az egy milliméteres felbontásig nagyítható modellben anatómiai „rétegenként” választhatunk: külön-külön tanulmányozható az idegrendszer, a lágy szervek, a vérkeringés vagy akár a csontváz. Az online 3D interakciós alkalmazás erősen épít a futtató gép grafikus hardverére, ami ma még inkább akadály, pár éven belül viszont – az orvosi képalkotó módszerek elterjedtebbé válása és a személyi számítástechnikai eszközök izmosodása nyomán – ténylegesen megkönnyítheti a saját testünk felfedezését.
