Július elején megjelent az Opera 15, pedig már elmúlt 15 éves, jövőre már 20 lesz (a Wikipédia-bejegyzés szerint 1994-ben indította kutatási projektként a Telenor). Legfőbb újdonsága, hogy lecserélték a „belsejét” az eddigi sajátos, zárt forrású Opera motorról a Google részeiben nyílt forrású Chromium motorjára. A bejelentésben olyan képet alakítanak ki az Opera böngészőről, mintha azt a kitartó, hangsúlyozottan természetközeli, életüket leginkább a szabad ég alatt töltő személyiségű használókra céloznák. „A legdurvább körülmények között is biztosítja a böngészést”, azaz mostoha térerő esetén is használható. Pedig az, hogy az Opera szávszélesség-takarékos, nem új tulajdonság, ezért szeretik a mobilosok, mióta az internetezés és a mobiltelefon egymásra találtak.

Na és miért siratjuk? Mert az Opera használati részesedése évek óta folyamatosan csökken, globálisan most éppen a kerekítési hiba nagyságrendű 1 százalék körüli. Európában kétszer ennyi. Azért tüntetik fel mégis a statisztikákban, mert az Operának nagyon sokat köszönhet a böngészés felhasználói élménye. Az Opera norvég fejlesztői találták ki a „füles” böngészést (a váltható böngészőlapokat), a gyorshívót (a kedvenc oldalak nézőképes táblázatát új lap nyitásakor) és az egérgesztusokat (egyszerű mozdulatokra végbemenő böngészőműveleteket).

Igen, az Operából származik a Ctrl-T gyorsbillentyű az új lap (fül, angolul „tab”) nyitására. Ezek kivétel nélkül minden böngészőben megtalálhatók, még a nagyságos Apple Safariban is. De nem Steve Jobs dizájnerei, hanem a norvégok találták ki.

Nem véletlenül vesszük elő az Apple-t. Ugyanis az Opera 15 nemcsak Windowsra, hanem Mac OS X-re is megjelent. A saját pályáján szeretné megszorongatni a Safarit, ami bátor kezdeményezés, tekintve, hogy Amerikában az Opera „asztali” böngésző nem fér föl a StatCounter grafikonjára (részesedése 0,5 százalék alatti), miközben a Safarié 13,5 százalék.

Körülbelül egy éve az Apple úgy gondolta, hogy nem leckézteti tovább a windowsos böngészőket, a 6-os Safarit már nem hozta ki Windowsra. Meg sem indokolta, a szakértők szerint sajnálta a fejlesztési költséget arra a néhány tizedszázaléknyi használóra. Nos, ennél biztos többen lesznek a maces Opera-használók, minden más böngészőnek is több Apple-ös híve van, mint amennyi windowsos safaris volt. Pedig a betűket, a szöveget a Safari „vetítette” a legszebben Windows alatt is.

Miből él az Opera? Nos, a mobiltelefonok világában messze nem olyan mostoha a sorsa, mint a PC-n. Globális részesedése 16 százalék, Ázsiában 30 százalék fölötti, a néhány kiemelkedő márka egyike a sok-sok névtelen között. Magyarországon is sokan használják. Az a nyers igazság azonban, hogy az Android okostelefonokkal járó Chrome böngésző semmivel sem rosszabb az Opera Mobile-nél vagy Opera Mininél – azokkal a képességekkel, amelyeket az Operától „tanult”. De ez nem érdekli azokat, akik már nem tudják, honnan vannak a „fülek”.

A mobiloknál még tartja magát az Opera