A lepkeszúnyog átmegy a hálón
A kullancsok miatt 2013 a Lyme-kór, 2015 pedig a szúnyogok által terjesztett szívféreg éve lehet – figyelmeztet Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület elnöke, aki szerint az árvizet követő rendkívüli melegben sürgető a vérszívók elleni védekezés, ugyanis a korábban elöntött területeken óriási szúnyoginvázió várható. Magyarországon félszáz szúnyogfaj él, közülük hat okozhat megbetegedéseket: az általuk terjesztett legveszélyesebb kór a bőrférgesség és a szívférgesség. Fontos, hogy minél nagyobb területen irtsák a vérszívókat, hiszen egy szúnyog egy nap alatt 10-12 embert is megfertőzhet.
A szúnyogok inváziója mellett a kullancsok térnyerése is veszélyezteti az egészségünket. A vizsgálatok szerint Magyarországon országrésztől függően a kullancsok 30-50 százaléka hordoz valamilyen kórokozót. A fertőző kullancsok 95 százaléka tartalmazza a Lyme-kór baktériumait. Ezért rendkívül fontos a szakszerű eltávolítás (például kullancseltávolító kanállal) és a kullancs tesztelése, hogy fertőző volt-e? (Ezek az eszközök a gyógyszertárakból szerezhetők be.) Az elmúlt évtized végéig a Lyme-kóros betegek néhány százaléka kezdte betegségét magas lázzal, az elmúlt években az esetek legnagyobb részében igen magas lázzal betegszenek meg az emberek. A változás okait még nem ismerjük.
Azt viszont már tudjuk, hogy néhány éve hazánk déli határán a lepkeszúnyogok egy veszélyes betegség, a Leishmaniosis kórokozójával a testükben jelentek meg. A lázzal és hasmenéssel járó betegség nyomán a bőrön fekélyek keletkeznek, illetve a belső szervek is károsodhatnak. A kezelés évekig tarthat. A legveszélyeztetettebbek a hatéves kor alattiak és az idősek. A lepkeszúnyog ellen azért nehéz védekezni, mert kicsi mérete miatt a szúnyoghálón is átrepül. A lepkeszúnyog csípését eddig egyelőre csak Baranya megyei kutyákon észlelték, de bármikor előfordulhat, hogy embert fertőz meg egy szúnyog.
A szintén szúnyogok által terjesztett szívférgesség (Dirofilaria immitis) Olaszországban a Pó völgyében, illetve Romániában is jelentős fertőzést mutat. A kór első magyarországi esetét egy Dorogon élő kutyában észlelték, de 2013. év elején már Szegeden, Vácott is kimutatták. A dorogi születésű eb soha nem hagyta el szülőföldjét, tehát biztosan helyben fertőződött. A szúnyog a féreg lárváját beoltja a kutya érrendszerébe, ami a vérkeringéssel a szív jobb kamrájából kilépő (tüdő felé) nagy erébe jutva 8-22 centiméter hosszú féreggé fejlődik. E féregfaj a kutya halálakor a jobb szívfélbe csúszik (innen a neve). Ha fertőzött kutyát csípnek a szúnyogok, akkor annak a fertőzött vérét továbbolthatják az emberbe. (Ritkábban macskáról és vadászgörényekről is átterjedhet az emberre.) A kutyáknak havonta egyszer adandó szívféreg elleni tabletta megelőzhetné a járványt. Ha ez nem történik meg, három féregfejlődési ciklusidő (3≈8 hónap) után a kutyák és az emberek körében országos járvány törhet ki Kapiller Zoltán szerint.
Emberben a szívféreglárva az esetek többségében a tüdőben elakad, és akár teniszlabdányi tokot növeszt maga körül. Röntgenfelvételen a tok tüdődaganatnak tűnik, és a társuló rossz közérzet és a vérköpés a daganat gyanúját erősíti, holott csak a tüdőszövet alakul át kötőszövetes, lárvát borító tokká. (Az Országos Epidemiológiai Központ parazitológiai osztályán az utóbbi években embereken évente 9-14 új Dirofilaria-fertőzést diagnosztizáltak.)
Az ÁNTSZ néhány nappal ezelőtt kiadott közleménye szerint a rendkívüli dunai árhullám levonulása után különös figyelmet kell fordítani a szúnyogirtásra, mivel a pangó álló vizek ideális feltételeket teremtenek a csípőszúnyoglárvák nagy tömegének fejlődéséhez, amit csak fokoz a nagy meleg. A csípőszúnyogok vérszívása ellen a szabadban riasztószerrel, füstképző spirállal, zárt térben szúnyogirtó folyadékokkal és lapokkal védekezhetünk. A kellemetlen csípéseket úgy is elkerülhetjük, hogy alkonyatkor – általában ekkor támadnak a szúnyogok – zárt térben tartózkodunk. Az egészségügyi kártevőnek minősülő szúnyogok távoltartására alkalmas készítmények hazánkban csak az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) engedélyével forgalmazhatók.
Az ilyen készítmények gyártói biztosan nem mennek csődbe, hiszen a környezeti változások (árvizek, belvizek, melegebb tavasz) következményeként egyre gyakrabban jelentkezhetnek szúnyog-, kullancsinváziók. A kutyás turizmus, a kutyakiállítások, a vendégvadászokkal érkező kutyák által behurcolt esetek is növelhetik a fertőzések számát.
