Budapestre költözött a CERN agya
Ahhoz képest, hogy Európa egyik legnagyobb teljesítményű számítógépközpontját avatták fel tegnap Csillebércen, nem sikerült tökéletes kapcsolatot létesíteni a genfi CERN-központtal. Nem volt hang. Ez a malőr Orbán Viktor miniszterelnököt a rendszerváltás körüli időkre emlékeztette, mivel akkoriban a tanácskozásokon általában a hangosítással volt a baj.
„Ebből gondolom, hogy itt is nagy dolgok születnek” – mondta a miniszterelnök, majd arra is kitért, hogy Németh Lászlóné miniszternek is köszönhető ez a program, aki a kormányon keresztülbokszolta ezt az elképzelést.
És másoknak is, tesszük hozzá. Például Lévai Péter fizikusnak, aki az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont vezetőjeként hatalmas lehetőséget látott abban, hogy a CERN TIER–0 számítógépközpontjának Genfen kívüli elhelyezésére kiírt nemzetközi tenderen hazánk is induljon. Az már történelem, hogy mások mellett a svédeket, norvégokat és a svájciakat is megelőzve – összesen 16 pályázat volt – az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban épülhet meg az új adatközpont.
A csillebérci campus egyik régi épületegyüttesének teljes körű átalakításával a legmodernebb IT-technológia befogadására alkalmas komplexum létesült 13 és fél hónap alatt. Az összesen 2000 négyzetméteres, négy teremből álló adatközpont első, 300 négyzetméteres egysége tavaly december végére készült el. Az adatközpontban a CERN és a Wigner szakemberei januárban elkezdték az informatikai egységek beüzemelését. Ehhez már rendelkezésükre állt a Genf és Csillebérc között létesített 100 Gbit/sec (ultranagy) sávszélességű információs kapcsolat. Tegnap a CERN, a magyar kormányzat és tudományos élet vezetőinek jelenlétében az egész épületet átadták. Ahhoz képest, hogy nem kellett új épületet felhúzni, kissé borsosnak tűnik az itt felhasznált 8,5 milliárd forint. Mert ebben az összegben nincsenek benne a rendszer lelkét jelentő számítógépek, azokat ugyanis a CERN saját jogkörben szerzi mintegy negyvenmilliárd forintnak megfelelő összegért. Azért így is be kellett építeni 100 kilométer optikai kábelt, 40 kilométernyi rézkábelt, a szünetmentes áramforrásokhoz 14 köbméternyi gázolajtartály is tartozik – az épület hét megawatt elektromos teljesítményt vesz fel. A bődületes hőmennyiséget termelő számítógépes rendszer hűtéséről 80 köbméternyi hűtőfolyadék gondoskodik. A korábbi közlések szerint 100-200 ezer számítógépet helyeznek el a CERN által üzemeltetett központban.
A Wigner Adatközpontban elhelyezett számítógépekkel a következő néhány évben a természettudomány egyik legizgalmasabb és legintenzívebben kutatott témáját, az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon tulajdonságait vizsgálják a kutatók. A későbbiekben pedig az elméletileg megjósolt szuperszimmetrikus részecskék kereséséhez járulhat hozzá az adatközpont. Európa egyik legmodernebb IT-infrastruktúrájának a következő két évtizedben meghatározó jelentősége lesz a magyar tudósok részvételével folyó nemzetközi kutatási és kutatás-fejlesztési projektekben. A CERN nagy hadronütköztetőjét (LHC) a budapesti Wigner Adatközponttal összekötő optikai kapcsolat teljesítményét mutatja, hogy önmagában a teljes hazai belső internetforgalommal összemérhető adatmennyiséget továbbít majd. (Az itt kiépített hálózat az Országos Széchényi Könyvtár állományának teljes szöveges és képi digitális állományát – négy petabyte-nyi adatról van szó – húsz másodperc alatt átküldené a CERN-be.
Az adatáramlás egyébként érdekes utat jár be. A csillebérci központban dolgozó magyar fizikusok mérési adatai Genfből Budapestre jutnak, a Wigner központba, majd az adatok feldolgozása, szűrése, értelmezése után visszajutnak a CERN-be, ahonnan a bolognai alközpontból küldik el a szükséges információkat a magyar szakembereknek, akik csupán pár lépésre dolgoznak a Wigner központtól.
Az összesen közel 50 milliárd forintos CERN-beruházás lényegében egy óriási szerverterem, amelyben jelenleg tizenöt, a teljes kiépüléskor nagyjából harminc technikus dolgozik majd. A termekben fotózni nem lehetett, aminek az lehet a magyarázata, hogy a központ az elképzelések szerint majdan kormányzati igényeket is kielégíthet – módja lenne rá, hiszen a CERN a kapacitás harmadát köti le –, illetve az is felmerült, hogy az épülőfélben lévő szegedi szuperlézer mérési eredményeinek tengeréből is itt próbálják kiszűrni a kevés lényeges információt. A központ üzemeltetését öt éven keresztül évi ötmillió svájci frankkal támogatja a CERN.
