A megszorítások rejtett ára
A Lancet orvosi szaklapban a múlt hónapban számoltak be arról, hogy Európában a 2008-as gazdasági válság óta jelentősen nőtt az öngyilkosságok száma. Görög- és Spanyolországban a mentálhigiénés betegek száma is megugrott.
Ám vannak ennél kevésbé szembetűnő, de legalább ennyire aggasztó hatások is. A pszichés stressz krónikus gyulladások kialakulásához vezető génváltozásokat okozhat. Ez azért rossz hír, mert a krónikus gyulladások növelik a szívinfarktus, a depresszió és a rák kialakulásának a kockázatát. Bár az erről szóló tanulmány olyan tényezőkre fókuszált, mint a magány és a társadalmi kirekesztettség, az ebben szerepet játszó biológiai mechanizmusok bármilyen egyéb akut vagy krónikus stressz (pl. munkahely, otthon, szociális támogatás elvesztése) miatt is aktiválódhatnak. Már egy 1979-es angol tanulmányban kimutatták, hogy az 1936–76 közötti években bekövetkező munkanélküliségi hullámok idején megnőtt és vagy 10 évig magas szinten maradt a mentális betegségek és a szívrohamok száma. Egy az 1815–2000 közötti időszakot elemző 2006-os holland tanulmány pedig azt mutatta be, hogy a recessziók idején született generációkban abnormálisan magas a korai elhalálozások aránya.
A stressz hatására stresszhormonok (pl. kortizon) árasztják el a szervezetet, ezek pedig gyulladást kiváltó géneket bekapcsoló sejtfelszíni receptorokat aktiválnak. Ennek hatására beindul a sebgyógyuláshoz és a fertőzések legyőzéséhez szükséges vegyületek termelése. Bár az életben maradáshoz alkalmanként szükség van e mechanizmusokra, a tartós stressz a gyulladásos folyamatokat kóros szintre emeli. George Slavich amerikai kutató 2010-ben önkéntesek bevonásával igazolta az akut társadalmi stressz hatását: a szégyenlős és elutasításra érzékeny személyek körében nagyobb mértékben aktiválódtak e gének.
Amerikai kutatók makákók rangsorbeli helyzetét és stressz-szintjét vizsgálták. Kiderült, hogy minél alacsonyabb rangú egy állat, annál aktívabbak gyulladást serkentő génjei.
Az állatok génprofiljának elemzéséből még az egyed rangsorbeli helyét is meg tudták mondani.
A krónikus stressz és a betegségek közötti kapcsolat sokak szerint egyértelmű. A British Neuroscience Association közelmúltbeli konferenciáján arról számoltak be kutatók, hogy a stressz generációkon át érezteti hatását. Egy edinburghi kutató génmanipulációnak vetett alá egérmagzatokat, így azok 11-béta-HSD2-hiányosak lettek. Ez az enzim védi az egérkéket az anyából származó kortizon hatása ellen. A génmanipulált egerek azonban kis súllyal születtek, félősek és félrehúzódók lettek felnőttként.
A stressz emberekben is befolyásolja ennek az enzimnek a szintjét. Kiderült, hogy mennyisége 30 százalékkal volt alacsonyabb olyan anyák méhlepényében, akiket sok stressz ért a terhességük alatt.
David Stuckler oxfordi kutató szerint az Izland, Finnország és Svédország által választott utak jobban kezelik a gazdasági kríziseket. Ezen országok kormányai hagyták, hogy egyes bankok tönkremenjenek, majd államosították őket, és korlátozták kockázatos befektetéseiket. Az egészségügyi és jóléti kiadások szintjét megtartották, és olyan intézkedéseket hoztak, melyekkel az elküldött munkásokat megtartották és átcsoportosították. Így a lakosok megúszták a megszorításokkal járó stresszt, és talán éppen emiatt nem emelkedett ezen országokban az öngyilkosságok és a mentálhigiénés problémák száma. Ennek az a legfontosabb üzenete, hogy a közegészségügy legfontosabb két tartópillére az otthon és a munkahely. Ezek elvesztése mindenképpen az egészség rovására megy.
