Tudják, kinek köszönhetjük az LCD képernyőt? Ki találta fel az e-olvasóhoz szükséges elektronikus tintát? Netán az USB-csatlakozót? Ugye, nem. Pedig ezek a műszaki vívmányok hozzátartoznak ma már mindennapjainkhoz. A Feltalálók Európai Díjait tegnap Amszterdamban adták át, és már a jelöltek listája is demonstrálta, hogy a kitüntetés felett bábáskodó Európai Találmányi Hivatal (EPO) szeretné az innováció „Nobel-díjaként” elismertetni a kitüntetést. A ceremónia külsőségei is jelezték az öt kategóriában átadott díjak rangját – a nemrég a trónról fia javára lemondott Beatrix exkirálynő - immár hercegnőként - is jelen volt a díjátadón. A nagy iparvállalatok, a kis- és közepes cégek, a kutatás, az Európán kívüli országok, valamint az életműdíj kategóriájában olyan erős volt a mezőny, mint még soha a díj nyolcéves történetében. Ráadásként első ízben egy közönségdíjat is kiadtak, amelynek nyertesére bárki szavazhatott az interneten. És jóllehet a korábbi években az előző esztendő legnagyszerűbb találmányait díjazták, idén a döntőbe került sok jelölt eredménye akár évtizedekre nyúlik vissza (ugyanúgy, mint az „igazi” Nobel-díjak esetében). Mint Benoit Battistelli, az EPO francia elnöke lapunknak elmondta, az iparjogvédelmi szakemberek igyekeztek azokat az eredményeket kiválasztani, amelyek jelentős hatást gyakoroltak az ipari termelésre és a gazdaságra. Olyan feltalálókra vetül reflektorfény e pénzzel nem, csak dicsőséggel járó díj révén, akik nevét sajnálatos módon a szűk szakmán kívül kevesen ismerik (ellentétben néhány elméleti tudományos felfedezés létrehozójával), noha ők a műszaki haladás útjának kikövezőiként korunk valódi hősei.

Az életműdíjat a várakozásoknak megfelelően Martin Schadt svájci fizikus nyerte, aki 40 évvel ezelőtt szabadalmaztatta az első lapos folyadékkristályos kijelzőt. A kutatási kategória díját a Patrick Couvreur vezette francia–olasz team kapta a rákkutatásban alkalmazható nanokapszulák felfedezéséért, melyek sokkal hatékonyabban tudják a hatóanyagot közvetlenül a ráksejtekhez juttatni. A kis- és közepes cégek kategóriájában a svéd Pal Nyren módszerét jutalmazták, aki az eddigieknél sokkal gyorsabb és olcsóbb – a személyre szabott genetikai terápia elterjedését nagyban elősegítő – DNS-térképező technikát szabadalmaztatott. Az Európán kívülről érkező találmányok közül a szinte mindenki által használt USB-csatlakozók alapját képező technológiát megteremtő, Ajay V. Bhatt, Bala Cadambi és Jeff Morris vezette (az Intel támogatását élvező) amerikai team nyert. A nagy ipari cégek kategóriájában osztrák találmány kapott elismerést, mely a bútorajtók lágy és halk záródását teszi lehetővé mindenütt a világon. A közönségdíjat pedig a spanyol Jose Luis Lopez Gomez vehette át a szupergyors vonatok függetlenül vezérelt és egyenletes, sima futást biztosító kerekeinek kialakításáért.

Az EPO létrehozását megalapozó első európai szabadalmi konvenció negyvenedik évfordulóján a díjkiosztóval arra is fel akarják hívni a figyelmet, hogy nemsokára jelentősen megváltozik, zömmel egyszerűsödik az európai szabadalmi rendszer. A hosszú vajúdás után nemrég megszületett megállapodás alapján jövőre Párizsban felállítják az egységes Európai Szabadalmi Bíróságot, és létrejön az egységes európai szabadalmi rendszer. E szerint egyetlen bejelentéssel 25 uniós tagállam területén lehet majd egyidejűleg hatályos oltalmat szerezni (a spanyolok és az olaszok egyelőre kimaradnak). A változással értelemszerűen csökkennek a bejelentési költségek, aminek „nyertesei” főleg a külföldi, ráadásul Európán kívüli cégek lesznek. A gazdasági válság kezdete, 2008 óta első ízben enyhe, 5,2 százalékos emelkedést mutató európai bejelentések 60 százaléka már eddig is a tengerentúlról, elsősorban Amerikából, másodsorban Japánból érkezett, de a két számjegyű növekedést az elmúlt években a még negyedik helyen álló kínai szabadalmak biztosították. (A világon a legtöbb szabadalmat már most is kínai feltalálók nyújtják be saját nemzeti hatóságukhoz.) Az oltalomszerzés költségei azáltal csökkennek majd, hogy nem kell minden országban eljárást kezdeményezni, valamint fordítást benyújtani, továbbá a szabadalom érvényességének fenntartása céljából az oltalmi idő végéig évente fizetendő fenntartási díj is alacsonyabb lesz. Eddig az európai szabadalmaztatás költségei jóval drágábbak voltak az amerikainál, ahol mintegy kétezer eurónak megfelelő összegbe került egy szabadalom lajstromozása, miközben Európában 36 ezer euróba. Az új rendszerben az európai költség várhatóan kb. ötezer euróra csökken, ami az EPO reményei szerint jótékony hatással lesz az európai versenyképességre.

A díjazottak és a díjra jelöltek kivétel nélkül a fejlett nyugati országok feltalálói közül kerültek ki. Magyar pályázó utoljára két éve jutott a legjobbak közé, amikor Budapesten rendezték a díjkiosztót, nyerni azonban hazai találmánnyal még egyszer sem sikerült. A döntnökök révén azonban mégis képviseltettük magunkat: a kilenctagú zsűri egyik tagja ugyanis az egyik leghíresebb európai feltaláló, Rubik Ernő volt.

Beatrix exkirálynő a díjazottakkal