A betegek már a neten vannak
Fáj a fejem, már megint… de dolgozni kell, nem mehetek el a géptől. Jobb híján beírom a keresőbe: mit tegyek ellene? Az első találatok között meg is találom: „agydaganat, ritka, de előfordul”.
Úristen! Ez az egyik tapasztalat. A másik: kis erdélyi faluból jött egy kérdés a Webbeteg.hu „orvos válaszol” rovatába, majd hamarosan elkészült a válasz, és megjelent a neten. A tanácskérő a férjének ennek megfelelően egy közeli nagyvárosban speciális vizsgálatot végeztetett el, aminek eredménye igazolta a virtuálisan feltételezett kórismét: sürgős műtétre van szükség. A tanács tehát hasznosnak bizonyult, amit a beteg egy hálálkodó levélben meg is köszönt. Orvosi tanácsok a neten – pró és kontra. Havonta közel kétmillióra becsüli az orvosi információkat is nyújtó egészségportálok látogatóit Sztankó Péter, a Webbeteg.hu főszerkesztője. A betegek és az orvosok azonban „két vágányon” haladnak a netes kommunikációban: a betegek általában konkrét terápiás tanácsokat keresnek, míg az orvosok inkább betegségmegelőző, egészségről szóló ajánlásokban látják az internet szerepét.
A Webbeteg.hu-n például a közel másfél milliós havi látogatószámot az orvos válaszol rovat generálhatja. Sztankó Péter szerint sem az orvosok, sem a betegek nem a terápia helyettesítőjét látják a netes válaszadásban, keresésekben, hanem a „merre induljak?”, „kire tartozik ez a tünet?" kérdések megoldását várják. Az optimális betegutak kijelölésén túl internet adta lehetőség még a multimédiával támogatott páciensoktatás is. Az orvosok által (a magas vérnyomás kialakulásáról, az érelmeszesedésről, a cukorbetegségről) hitelesített kis animációk tanulmányozásával megértőbbé, elfogadóbbá válnak a betegek, és megértik az orvosi beavatkozások lényegét. Kérdezni is jobban tudnak, ha látják, miről szól a kezelési folyamat, és mi zajlik a szervezetükben.
Gyökeresen átalakíthatja az orvos-beteg kapcsolatot, illetve a laikusok orvosi információkkal való ellátottságát a mobiltechnológia. Egy speciális problémára, a sürgősségi esetekre nyújt megoldást a csupán fél éve elérhető, de máris a legnépszerűbb hazai alkalmazások között szereplő Elsősegély – Mit kell tennem? elnevezésű mobiltelefonos applikáció. Az oktatásra, tanulásra is használható elsosegely.webbeteg.hu-ról letölthető program a neten és a két legnagyobb mobilplatformon (iOs, Android) is elérhető. Hitelességét a mentőszolgálat ajánlata is erősíti. A képes alkalmazás vészhelyzetekben (baleset, égés, fulladás stb.) segíthet leginkább a mobiltulajdonosnak: ha azonnal kéznél van, akkor gyorsan kiderül, mit kell tenni, és a mentő hívása is elérhető.
Egy debreceni klinikán nehéz esettel találkoztak a diagnózis felismerésében, az orvosok elakadtak. Egy fiatal kolléga egy este feltette a kérdést Twitter-csatornáján, amin keresztül speciális orvosi témákban járatos szakemberekből álló közösséget ért el. Hajnalig tartott, amíg átolvasta a több száz visszajelzést, amit orvos, medikus, orvos jogász, könyvtáros vagy épp újságíró virtuális ismerőse küldött, Dél-Afrikától Európán át Amerikáig. Reggel hat órakor jelentette a debreceni orvoscsoport vezetőjének a feltételezést, és az a valóságban is helyesnek bizonyult. Ez az eset kapott aztán szárnyra, és ekkor nevezték el a fiatalembert a New York Times által is ismertetett hírben dr. Twitternek.
Dr. Twitter, azaz dr. Meskó Bertalan jóvoltából működik a budapesti Semmelweis Egyetemen az a világon egyedülálló orvos-továbbképzési tanfolyam, ami az orvosok digitális kommunikációját és ismeretszerzését tanítja meg bárki számára, 10 hét alatt. A többek között Facebook-használatról, a YouTube, a Google, és a Wikipédia virtuális világa gyógyításban, orvoslásban való alkalmazásáról is szóló 16-20 órás tananyag tesztekkel és egy játékos rendszerrel online is elérhető, de csak angolul (thecourse.webicina.com).
A kurzus sikerére jellemző, hogy dr. Meskó Bertalant a Semmelweis és a Corvinus mellett az amerikai Stanford Egyetem is oktatóként foglalkoztatja, hisz ezt a tudást ilyen formában ő tanítja egyedül a világon. De nemcsak az orvosok egymás közti tudományos párbeszédében lehet szükség a netes közösségekre, hanem az orvos-beteg kapcsolatban is. Dr. Meskó Bertalan ennek a híve: „Amikor a beteg felteszi a betegségével kapcsolatos kérdéseket, és esetleg arról is kérdezni mer, hogy hol olvasson ennek utána, vagy milyen alkalmazást használjon, akkor az orvosnak hasznos választ kell ezekre a kérdésekre is adni. Ehhez oktatni kell a fiatal és idősebb orvosgenerációt is. Tapasztalatom szerint egyébként sem az életkor számít, hanem a hozzáállás. Sokszor hallom orvosoktól, hogy nem akarnak az internettel foglalkozni, mert időrabló, és a betegek is butaságokat találnak rajta. Azt vallom, hogy orvosként vállaltuk az életen át tartó tanulást, és az orvosi szakmának ma már része a digitális kommunikáció is. Ráadásul az orvosok felelőssége, hogy betegeiket okítsák ilyen szempontból, mert az informált beteg – az ún. e-páciens – egyenlő partnerré tud válni, és nemhogy időt pazarolna erre az orvos, de a jól informált beteg időt és energiát takarít meg!
A betegek a virtuális közösségekben egymást segítve valós lelki támaszt is nyújthatnak egymásnak, ami szintén az életminőséget javíthatja” – teszi hozzá Dr. Twitter. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy ma már minden eszköz adott az orvos-beteg, beteg-beteg netes kommunikáció gyökeres reformjához…