Mint fogalmazott, nincs értelme minden esetben azt keresni, kinek volt nagyobb az idézettsége vagy több a közleménye, könyve, a kiválók között sokszor a belső értékrend dönt” – ezek a sorok az akadémikus választást felkonferáló múlt szombati írásunkban jelentek meg. Illetve az is, hogy az sem szerencsés, ha valaki elmúlt hatvanéves, hiszen hiába verné érdemekben a mezőnyt, az új szempontok őt is kirostálják. A hétfő délután levelező tagnak megválasztott huszonhat professzor közül többnél a „belső értékrend” érvényesült.

A hatvanéves kor például nem jelentett akadályt a nyelv- és irodalomtudományok osztályán, ahol mindkét befutó – Madas Edit és Vásáry István – egyaránt évekkel ezelőtt töltötte be a hatvanat. Ezen az osztályon talán a legjobb tudományos mutatók Gósy Mária nevéhez fűződnek, illetve Szörényi László is jóval jobban teljesített az osztály jelöltjeinek átlagánál – az akadémiai adattárban összegyűjtött információk szerint –, mégsem őket választották meg.

Az életkor rostáló tényező volt ellenben a tizenegy jelöltet felvonultató fizikai osztályon. A tudományos teljesítményt mérő számok alapján a két legjobban teljesítő kutató között volt Horváth Dezső részecskefizikus, ám információink szerint őt azért nem választották be, mert már betöltötte a hatvanhatodik évét. A másik kiemelkedő fizikus, Csörgő Tamás esetében a kor nem lehetett akadály, hiszen mindössze 49 éves. Ha csak a teljesítményt nézzük, akkor őt most meg kellett volna választani. Hogy mégsem került be, annak az is magyarázata lehet, hogy a fizikai osztály jelöltjei között két „lendületes” kutató is volt, márpedig az Akadémián nyílt titoknak számít, hogy Pálinkás József MTA-elnök az általa kitalált támogatási rendszer nyertesei közül minél többet szeretett volna tagként köszönteni. Így lett levelező tag az egyébként valóban kiváló szakember Kiss L. László csillagász – 41 évével ő lett a legfiatalabb tag – és Domokos Péter kvantumoptikus.(A harmadik beválasztott fizikus, Bíró László Péter a nanoszerkezetek ismerője.)

Az Akadémia levelező tagja lett egy harmadik „lendületes” kutató is. Ő Buday László, aki Csermely Péter és Tamás Gábor mellett lett akadémikus a biológiai osztályon. Mindhárman a legjobb mutatókkal rendelkező tudósok között voltak, de például most nem választották meg a 101 szabadalommal és megannyi közleménnyel bíró Kéri Györgyöt.

Ha van érthetetlen döntés, pontosabban nehezen megmagyarázható végkifejlet, az a második osztály, ahol a filozófusok és a történettudományok szakértői tömörülnek. Az osztály szavazásán nem kapott elegendő támogatást Gergely György nemzetközi hírű pszichológus, a gyereklélektan szaktekintélye, és hasonlóképpen járt az ugyancsak pszichológus Kovács Ilona professzor asszony. Gergely György 4400 független idézettséget tud felmutatni, a levelező taggá választott Borhy László történész ellenben alig 180-at. A földtudományok osztályán nem lett tag Gelencsér András, pedig az ő tudományos teljesítménye tűnik a legjobbnak. Bekerült viszont Szarka László Csaba, aki ugyan sokat publikál, de munkáit kevesen idézik – ellenben ő az MTA Titkárság Kutatóintézeti Főosztályának vezetője. Nem lett akadémikus Pach János és Simon István matematikus sem, miközben ők is messze jobban teljesítenek – ha hihetünk a számoknak –, mint a most megválasztott Pyber László és Krisztin Tibor. Az is igaz viszont, hogy Simon István munkássága kevéssé köthető ehhez a tudományághoz, inkább a bioinformatikában jártas.) A példákat sorolhatnánk, de ezekből is egyértelmű, hogy a tudományos teljesítmény szükséges, de nem elégséges feltétel az akadémiai tagsághoz. Miközben az alapszabály szerint az választható taggá, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és „aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli”.

Az akadémikusválasztást megelőző eljárásban az MTA 141 doktorára érkezett ajánlás, a jelölési szakaszban 40 kutató kapta meg a tudományos osztályokon a minimálisan szükséges ötvenszázalékos többséget, végül az Akadémikusok Gyűlése huszonhat tudóst választott levelező taggá. Az MTA új tagjai között mindössze négy nő található: Madas Edit irodalomtörténész, Kovács Melinda agrárkutató, E. Kövér Katalin kémikus, valamint Pálné Kovács Ilona, a regionális tudomány szakértője. A 26 levelező tag mellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma. A Magyar Tudományos Akadémiának a 2013. évi tagválasztást követően 303 rendes, 61 levelező, 193 külső, illetve 235 tiszteleti tagja van.

A közgyűlés