Rekordalagút hajóóriásoknak
A második világháború óta 46 hajóbalesetben 33 ember halt meg Norvégiában, a Stadlandet-félsziget közelében. Legutóbb 2004-ben egy 161 utast szállító hajót ért baleset. A skandináv ország hajózási szempontból egyik legveszélyesebb részének gondjaira 1870 óta próbálnak megoldást találni. Viharos időben errefelé ugyanis nagyon nehéz navigálni – általában itt mérik a legnagyobb szélsebességet, hatalmasak a hullámok –, a hajók rendszeresen jelentős késéssel futnak be a kikötőkbe.
Ötletekben eddig sem szűkölködtek, ám bármire is jutottak, pénzük nem volt a kivitelezésre. Az olaj- és földgázmezőkről származó pénzáradatból azonban néhány éve olyan újításokra is futja, amire korábban gondolni sem mertek. Így születhetett meg az a terv, hogy a félsziget legszűkebb részén egy alagutat fúrnak a tengerjáró hajók számára. Az 1,6 milliárd koronára (65 milliárd forintra) becsült költségvetésű program 45 méter magas és 36 méter széles alagúttal számol, amelynek hossza 1,7 kilométer lesz. (A víz tizenkét méter mély lesz odabent.)
A világ első ilyen célú beruházását 2018-ban kezdik el és várhatóan négy év alatt befejezik. Ha elkészül, akár 16 ezer tonnás teher- és utasszállító hajók is közlekedhetnek az alagútban. Robert Benaim, a királyi mérnökakadémia szakembere a BBC-t arról tájékoztatta, hogy az 1,6 milliárd koronában annak a két védőgátnak a költsége is benne van, amelyek az alagútfúrás ideje alatt elzárják a tengervizet a munkaterülettől.
A hajók számára a világ több pontján épült már csatorna, de a norvég félszigeten egy ilyen terv szóba sem jöhetett, hiszen a tervezett nyomvonal felett egy 645 méter magas hegy magasodik. Csak az alagút jelenthet megoldást. Alagútépítésben egyébként jók a norvégok: ők építették meg és adták át 2000-ben a világ leghosszabb közúti alagútját, a 24,5 kilométeres Laerdal-alagutat. Fontos, hogy kisebb hajók számára másutt is épült alagút. Marseille közelében például hét kilométeres alagutat vájtak ki kisebb hajók számára. Az 1927-ben átadott Rove-alagutat azonban 1963-ban bezárták, mivel egy része beomlott.
A norvég tervezők szerint az alagúttal nem lesz rövidebb a hajózás ideje, de mindenképpen biztonságosabb lesz. Ez pedig elsődleges szempont egy olyan országban, ahol az olajipar után a hajózás a második legfontosabb ágazat. Knut Samset norvég professzor szerint az alagút építését kevésbé gazdasági, inkább biztonsági szempontok indokolják.
