'Mérföldkő' kérdőjelekkel

Tudományos mérföldkő az ELI projektben – a lézerberendezés terveit vitatták meg a világvezető lézerfizikusai! – erről tájékoztatta lapunkat a szegedi szuperlézer kivitelezését irányító ELI-HU Nonprofit Kft., ami valóban örömteli, csakhogy maga a berendezés sehogy sem áll.

A területet lőszermentesítették, elvégezték a tereprendezési munkákat (kiirtották a cserjéket), jelenleg pedig a régészek dolgoznak a helyszínen. 2012 végére beszerezték az építési és útépítési engedélyeket, így várhatóan idén ősszel elkezdődik az alapozás. Ha elkezdik.

Az Extreme Light Infrastructure, azaz az ELI, három európai kutatóintézet egymással párhuzamosan működő beruházása. A prágai „Beamlines Intézet” nagy fényerősségű röntgen- és részecskeforrásokra épülő kutatásokat folytat majd, a Bukarest-közeli Nukleáris Fizikai Intézetben pedig a lézerindukált nukleáris fizikai jelenségek vizsgálataira koncentrálnak. A szegedi Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (Attosecond Light Pulse Source, azaz ALPS) nevet viselő kutatóhelyen nagy ismétlési frekvenciával rendelkező, ultrarövid impulzusokat biztosító kutatóhely épül. Az intézetben az attoszekundumos (egy attoszekundum a másodperc milliárdod részének milliárdod része) tartományban végeznek majd kísérleti kutatásokat.

A 2013. február eleji kormánydöntés alapján a 2007–13 közötti uniós pénzügyi ciklusban nettó 37 milliárd, míg a 2014–20-ig tartó következő fázisban nettó 24,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre. A nettó beruházási összeg 15 százaléka magyar önrész, 85 százaléka pedig uniós támogatás. Azonban olyan hangokat is hallani, hogy kétséges a határidők tartása. Például azért, mert még mindig nem lehet tudni, hogy az Európai Bizottság mikor kapja meg a magyaroktól a fejlesztés támogatási kérelmét? Az ELI-HU-t vezető Lehrner Lóránt tavaly novemberi nyilatkozata szerint a szegedi fejlesztés kapcsán egy időponttól nem térhetünk el: 2015. december 31-ig át kell adni az épületet. Ha így lesz, 2016-ban indulhat a kutatás. 2017-től a kiegészítő berendezésekkel továbbfejlesztett lézer működik majd.

Ha még nem is betonoznak, a tudósok dolgoznak. A lézeres kutatóközpont tudományos technikai berendezésének koncepcionális terveit a napokban vitatta meg az ELI-ALPS 2011 őszén alakult Tudományos Tanácsa (a kutatóközpont második előkészítési projektjére szánt 2,818 milliárd forintból dolgoztak ki többek között 59 koncepcionális résztervet, huszonkét külföldi és négy hazai intézmény közel száz tudósának és mérnökének közreműködésével). A szegedi kutatásokhoz három nagyobb, valamint két kisebb lézerberendezés beszerzése szükséges. A szegedi szuperlézer impulzusainak majdani csúcsteljesítménye a Föld elektromos erőműveinek összteljesítményénél ezerszer nagyobb lesz (ez a teljesítmény nagyon-nagyon rövid idejű impulzusokhoz tartozik).

Az ötös főút melletti tízhektáros területen a beruházás keretében összesen négy épületből álló komplexum épül fel. Az A épületben tíz laboratóriumot alakítanak ki, itt működik majd a három nagy és a két kisebb lézerrendszer. Ezek különlegességét az jelenti, hogy a teljesítményüket akár pár négyzetmilliméteres területre is lehet koncentrálni. A tökéletes mérési eredmények elérése érdekében az A épületet speciális rezgésmentes alapra építik, valamint az épületben a folyóvízhasználat és a légkondicionálás a B épületből átvezetett rendszeren keresztül működik majd. Annak érdekében, hogy a külső sugárzást kívül, a belsőt pedig belül tartsák, a legjobban védett kísérleti területet kétméteres betonfallal veszik körül. A B épület a kiszolgáló épület szerepét látja el, a C épületben kapnak helyet az irodák és a konferencia-központ, a D blokk pedig karbantartó-helyiség és raktár lesz. A négy épület alapterülete összesen 25 ezer négyzetméter.

Az ELI-ALPS-ban végzett kutatásokhoz, a lézerek működtetéséhez 2015-től 120-150 tudósra lesz szükség – fizikusokra, vegyészekre, orvosokra, biológusokra. Az ELI-ALPS másodlagos missziójaként a kutatók abban is közreműködnek, hogy a szegedi, a bukaresti és a prágai központ után 2020-ra megépülhessen az ELI projekt negyedik nagy konstrukciója, a 200 petawattos lézer. Ez a berendezés százszor akkora teljesítményre lesz képes, mint a most formálódó két petawattos szegedi lézerközpont teljesítménye. Ha ügyesen dolgoznak a Tisza partján, elképzelhető, hogy a 200 petawattos is ott épül meg. De ehhez először a két petawattosat kell létrehozni.

A szegedi lézerközpont belső udvara látványterven
A szegedi lézerközpont belső udvara látványterven
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.