Heves érezte Afrika közeledtét
Magyarország területén a földrengés-aktivitás mérsékeltnek mondható, ennek ellenére bárhol és bármikor megmozdulhat a föld. Erősebb földmozgások kis számban, de szintén előfordulhatnak, meglehetősen rendszertelen területi eloszlásban. A hazai átlagnál egyértelműen aktívabbnak tekinthető területek közé tartozik a Móri-árok, a Kapos vonala, Eger, a Jászság és Zala megye északi része. Ha nem térségekről, hanem településekről beszélünk, akkor a következő városok, illetve környékük lakói érezhetnek leggyakrabban földmozgást: Berhida, Dunaharaszti, Eger, Kecskemét, Komárom, Várpalota.
A hazai földmozgások fő oka, hogy Afrika és Eurázsia lassan közelít egymáshoz. Emiatt délnyugat–északkeleti irányú törésvonalak szabdalják át az országot, amelyek mentén apró elmozdulások történnek.
Évente átlagosan 100-120 kisebb – maximum 2,5-es erősségű – földmozgást regisztrálnak, amelynek nagy része nem éri el az érzékelhetőség határát. Évente azonban négy-öt 2,5-3-as erősségű rengés is kipattan. Az epicentrumban az ilyen földmozgás már jól érzékelhető, ám ezek jelentősebb károkat nem okoznak. Az ennél erősebb mozgások – amelyek már nagyobb károkkal járnak – 15-20 évente fordulnak elő. Az MTA Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium honlapján az szerepel, hogy a nagyon nagy károkat előidéző, 5,5-6-os földmozgások Magyarország területén átlagosan 40-50 évente történnek.
A legutóbbi nagyobb földrengés idén február tizenhatodikán rázta meg Heves megyét. A mintegy négy kilométer mélyen kipattant akkori földmozgás 3,5-es erősségű volt. A februári földmozgást néhány településen, így Hevesen, Tenken és Erdőtelek környékén a lakosok is érzékelték. Ezen a vidéken a legutóbbi nagy földmozgás 1925-ben volt: akkor Eger városát egy ötös erősségű földmozgás rázta meg. A hevesi térség gyakori földmozgásaira a térség földtani szerkezete ad magyarázatot. A mély, nagy kiterjedésű, üledékkel telt jászsági medence északi része fokozatosan, mondhatni lépcsőzetesen emelkedik az Északi-középhegység felé. A geológusok feltételezése szerint a legutóbbi rengésekben egy ilyen töréslépcső mozdulhatott meg.
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ha a két hevesi rengés szinte ugyanott pattant ki, nem várható-e egy még nagyobb földmozgás. Tóth László szeizmológus szerint erre a kérdésre senki sem tud válaszolni. A tudomány mindössze annyit állít, hogy Magyarország területén bárhol és bármikor kipattanhat egy 6-6,5-es erősségű rengés. De hogy mikor és hol következik be egy ilyen földmozgás, azt senki sem tudja megmondani. (A két hevesi rengésről most már tudjuk, hogy a februári a tegnapi földmozgás előrengésének tekinthető. A keddi földmozgást számos utórengés követte.)
A szeizmológus szerint abban sincs semmi rendkívüli, hogy rövid időn belül kétszer mozdult meg ugyanott a föld. A hevesihez hasonló példát a huszadik század elején Kecskemét produkált. 1908-ban 4-es erősségű rengés rázta meg a várost, majd 1911-ben egy újabb, immár 5,6-es erősségű rengés tépázta meg a környéket. A huszadik században ez utóbbi volt a legerősebb rengés, igaz, társbérletű ez az elsőség, hiszen 1956-ban Dunaharasztiban ugyanilyen erővel rengett a föld. A legutóbbi súlyos rengés a berhidai volt 1985. augusztus 15-én, amely a Richter-skála alapján 4,9 magnitúdót ért el, és épületkárokat okozott – ahogy ez most is előfordult. 1763-ban, Mária Terézia uralkodása idején Komáromban keletkezett a Magyarországon valaha kipattant legnagyobb, 6,3-es erősségű földrengés. Akkor a város harmada elpusztult, 63-an meghaltak, 120-nál több volt a sebesült. Négyesnél erősebb rengés legutóbb 2011-ben (4,5-es) és 2006-ban (szintén 4,5-es) volt.
Tóth László szerint téves az a feltevés, hogy a földrengések száma az utóbbi években növekedett volna – a statisztikák ennek ellenkezőjét bizonyítják. Ennek az érzésnek a kialakulásában valószínűleg közrejátszik napjaink információs forradalma, azaz jóval több tudósítás jut el hozzánk távoli országok romboló rengéseiről, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
