Lóhús mellé egy kis embrionális szövet?
Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt jelent meg a hír az amerikai sajtóban, hogy az Obama-adminisztráció állítólagos áldásával az egyik helyi üdítőital-gyártó cég továbbra is igénybe veheti annak a vállalkozásnak a szolgáltatásait, amely elvetélt magzatokból származó emberi szövetet felhasználva készít ízfokozó vegyszereket.
Jeff Dahncke, a megvádolt vállalat kommunikációs igazgatója a The Washington Times lapnak a hír kipattanását követően napokon belül egyértelművé tette, hogy cége nem folytat, illetve nem is támogat olyan, más laborokban folytatott kutatásokat, amelyek humán embriókból és magzatokból származó szöveteket, vagy sejtvonalakat használnak fel.
Az élelmiszeripar mellett a kozmetikai ipar is alkalmaz embrionális eredetű szöveteket és sejtvonalakat – hangoztatta tegnapi budapesti tájékoztatóján Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekvédelmét ellátó helyettese. Ez nem azt jelenti, hogy az élelmiszerekben, vagy a kozmetikumokban, például a ránctalanító krémekben emberi szövetmaradványokat lehetne kimutatni, hanem a termékfejlesztés bizonyos fázisában használtak ilyet.
A zöldombudsman a tudomány képviselőivel és egyes hatóságokkal együttműködve próbálja feltárni, hogy vannak-e Magyarországon olyan élelmiszerek vagy kozmetikumok, amelyek előállításához emberi embriószöveteket is felhasználtak. A vizsgálat jogalapja, hogy az alapvető uniós és hazai szabályok egyaránt tiltják az embrionális szövetek kereskedelmi célú felhasználását. Szabó Marcel szerint egyes élelmiszer-ipari cégek a humán embriók veséjéből kivont HEK293 sejtvonallal (genetikailag viszonylag homogén, megfelelő körülmények között korlátlan ideig fenntartható sejtkultúrával) kísérleteznek.
Ezt a sejtvonalat nagyjából húsz évvel ezelőtt állították elő, azóta többször átalakították. Segítségével számos, emberi anyagcserét modellező laboratóriumi vizsgálat végezhető el, például az is, hogy az élelmiszerbe tett adott mennyiségű cukornak milyen hatása lehet a fogyasztóra. Megtudtuk, hogy az élelmiszerek annyira összetettek, annyi alapanyag van bennük, hogy ilyen jellegű eljárással bizonyosan kevesen élnek.
Az Európa Tanács (ET) már 1986-ban elfogadott ajánlása szerint élő embriók, magzatok vagy szöveteik felhasználása csak akkor jogszerű, ha saját életük, egészségük megóvása érdekében történik, tilos életben tartásuk azért, hogy hasznosítható anyagokat nyerjenek ki belőlük. A halott embriók, illetve szöveteik csak szűken vett orvostudományi, terápiás célokra használhatók néhány szigorúan meghatározott esetben. Szabó Marcel szerint az üzleti, kereskedelmi célú hasznosítás azonban egyértelműen tilos. Ám az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hiába írják elő a termékek összetevőinek világos feltüntetését, ha például a kozmetikumok ugyan nem tartalmazhatnak emberi eredetű szövetet, sejtet, de a belső piacra harmadik országból érkező termékeken az egyes adalékanyagok feltüntetése nem kötelező, ha titkos az összetevő. Az élelmiszereken sem kötelező az etikailag problémás eljárási módok feltüntetése. Tehát a kiskapu nyitva van.
„Az egyértelműen elfogadhatatlan, ha a fogyasztó nem is tudhatja, hogy amit megvásárol és elfogyaszt, az miből és hogyan készült. Európa egyértelműen elutasítja ezt a gyakorlatot” – magyarázta a zöldombudsman, hogy miért indul a vizsgálat.
